30 éve nyerte meg a város a Szivárvány vetélkedőt

A versenyre és a televíziós szereplésre való felkészülés a város szinte valamennyi kulturális szereplőjét megmozgatta. A csapatok – merthogy a nagy egerszegi csapaton belül szakmai "alegységek" is működtek – tagjai ma is állítják: a siker kulcsa a páratlan összefogásban rejlett.

Érdekes, hogy a versenyen részt vett a rendszerváltozás időszakának, és az azt követő éveknek három jeles szereplője is. Bogár Imre, a város első polgármestere, dr. Szigethy István, az első szabadon választott parlament egyéni mandátumot szerezett országgyűlési képviselője és dr. Gyimesi Endre, aki Bogár Imrét követte a polgármesteri székben. Hármójukat kértük fel egy kis múltidézésre a Hevesi Sándor Színház előtti téren, hiszen itt áll a zalaegerszegi csapat nyereménye, Medgyessy Ferenc szobrászművész Táncoló lány című szobra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a vetélkedő sikerének volt-e köze a későbbi politikai karrierjükhöz, vagy ez csak a véletlen műve.

Dr. Szigethy István, Bogár Imre és dr. Gyimesi Endre, a nyereményül kapott szobor előtt

Bogár Imre 1990-94 között volt Zalaegerszeg polgármestere. Mint mondja, a televíziós vetélkedő biztos, hogy népszerűvé tette a szereplőket, így valamelyest hozzá járulhatott a közéleti sikerhez. Bár úgy érzi, hogy korábban is sok ismerőse volt a városban, hiszen tanárként, könyvtárosként, tolmácsként is dolgozott. Tagja volt továbbá a szimfonikus zenekarnak is. A televízió viszont már akkor is óriási erővel bírt, főleg hogy csak néhány csatornát lehetett fogni. Az utcán járva gyakran észre is vette, hogy összesúgnak a háta mögött: "Te, ez az az ember a tévéből". Ő vezette ugyanis az irodalmi csapatot. Szerinte a televíziónak abban is volt szerepe, hogy ráirányította a figyelmet a városra. A verseny a zsinagógában zajlott, onnan ment a közvetítés. A nyitóképen az épület csodás, színes üvegablakai látszódtak, és sokan ekkor jöttek rá, hogy milyen szép és értékes épülete van a városnak.

A volt polgármester úgy látja, hogy a város azt bizonyította az ország előtt a vetélkedő sikerével, hogy a kulturális szférában dolgozók, és a középiskolai tanárok európai szintű tudással és műveltséggel rendelkeznek. Annál is inkább, mert ugyanabban az évben volt két rádiós műveltségi vetélkedő is, amit szintén Zalaegerszeg nyert meg. Szerinte, ha úgy alakulna, ma is sikerülne összeverbuválni egy ilyen csapatot, mert a mai kulturális életben is lát olyan felkészült, művelt embereket, akiket bátran ki lehetne állítani.

Dr. Gyimesi Endre történész, volt polgármester, országgyűlési képviselő az egyik legkedvesebb emlékének tartja az 1985-ös vetélkedőt. Mint mondja, nemcsak azért, mert nyert a város, hanem mert egy példaértékű szervezőmunkára és szellemi összefogásra került akkor sor. Varga Zoltán, a megyei művelődési központ vezetője volt a csapatkapitány, ezen belül minden szakterületnek (zene, irodalom, film, képzőművészet, színház) meg volt a maga vezetője. Vértényi Jenő a filmes szekciót, a Bőhm György a színházit, Borbás György a képzőművészetit, Tóthmátyás Lajosné a zeneit, Bogár Imre pedig az irodalmit irányította.

Gyimesi Endre akkor a József Attila Városi Könyvtár igazgatója volt, így került be a csapatba. Mint meséli: tulajdonképpen minden irányító mögött komoly közgyűjteményi szakember gárda állt, akik harcra készen várakoztak minden kérdésnél. Erre szükség is volt a felkészülés időszakában is, hiszen akkor még nem volt internet és okostelefon.

A résztvevők későbbi közéleti, politikai szerepével kapcsolatban azt mondja, biztos, hogy közrejátszott a vetélkedő sikere. Szerinte, akik benne voltak a csapatban, már eleve rendelkeztek valamilyen elhivatottsággal, ha nem is a politika, de a közélet, civil aktivitás felé. Az erő pedig az összefogásban és a profi csapatirányításban rejlett.

Dr. Szigethy István ügyvéd, volt országgyűlési képviselő (1990-98) is úgy látja, hogy a rendszerváltozás idején még biztos, hogy volt hatása az öt évvel korábbi vetélkedő sikerének. Szerinte nem véletlen, hogy Bogár Imre akkori SZDSZ-es listavezetővel meg tudták nyerni az önkormányzati választásokat. A Szivárvány sikerét, és a vele járó ismertséget pedig ki lehetett használni a kampányban. Harminc év távlatából azt érzi, hogy a vetélkedő tagjai alapvetően is egyfajta szabadabb szellemiséget képviseltek, de ez a 80-as évek közepén tulajdonképpen az értelmiség jó részéről elmondható volt. Az itt kialakult szellemi közösség pedig jó alapja volt annak, hogy az első önkormányzat pozitívan tudott elindulni, és sok kulturális, vagy közművelődésben jártas szakember volt a tagok között. Nemcsak a közgyűlésben, hanem bizottsági szinten is.

A verseny résztvevői Balaicz Zoltán polgármesterrel

A vetélkedőn a zenei csapatot erősítette, mint mondja nem annyira a zenei képzettsége, hanem inkább a lemezgyűjteménye miatt. Az akkori zenetanárok ugyanis nem mozogtak otthonosan a kortárs zene (jazz, blues, rock) területén. Ezen kívül neki kellett volna táncolni is, ha ilyen feladatot kap a csapat. Erre nem került sor, a döntőben azonban rajtuk múlt a siker, az utolsó kérdéssor ugyanis zenei feladattal kezdődött. A budapesti stúdióból a zsinagógába érkező hang szörnyű volt. Pocsék volt a hangosítás, alig ismerték fel a zeneművet. Csak akkor jöttek rá, hogy a Zrínyi szózatáról van szó, mikor a kórus is megszólalt. Ekkor viszont megkönnyebbültek, mert így a feladat további (irodalmi, és képzőművészeti) részére is válaszolhatott a csapat.

A verseny után fantasztikus hangulat robbant ki szerte a városban. A résztvevők ma is úgy gondolják, hogy kulturális siker még ilyen, sportgyőzelemhez hasonló összetartozási érzést nem váltott ki Zalaegerszegen.

A város rendezetett tanácsúvá válásának évfordulójához kapcsolódva találkozóra várták a Hevesi Sándor Színház nézőtéri büféjében a Szivárvány vetélkedő résztvevőit. Az egykori csapatagok - akiket Balaicz Zoltán polgármester is köszöntött - felelevenítették a verseny emlékezetes pillanatait.