Liliomfi

Csány-bérlet
   
Szigligeti Ede - Eredeti cselvígjáték dalokkal és tánccal, 3 szakaszban

Mészöly Dezső átdolgozása nyomán

Versek: Várady Szabolcs

Zenéjét szerezte: Darvas Ferenc

„Szabadság, színház és szerelem!”

Vajon ki ismeri Szathmáry Józsefet? Nyilván senki!

Pedig több mint 100 játékszíni alkotást hagyott az utókorra. Nagyváradi születésű jeles drámaköltőnk Szigligeti Ede „álnéven” vonult be a magyar színháztörténelembe, ugyanis húszéves fejjel ugyanúgy kénytelen volt nevet változtatni, mint a szabadságharc bukása utáni hónapokban nemzetbiztató szándékkal írt vígjátékának főhőse, Szilvai Gyula, alias Liliomfi.

S vajon ki ne ismerné Makk Károly gyönyörű filmjéből Darvas Iván, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre, Garas Dezső feledhetetlen alakítását – a zajos budapesti és vidéki színházi sikerekről nem is beszélve?

Szigligeti vígjátékában a hirtelen megözvegyült Szilvai Tódor professzor elhatározza, hogy a családi vagyon egyben tartása miatt gyámleányát, Mariskát összeházasítja Gyula nevű unokaöccsével. A fiatalok imádják egymást, mint Rómeó és Júlia, ám az ifjú vándorszínészre a korosodó nevelőnő, Kamilla kisasszony is szemet vet... A félreértések és álöltözetek klasszikus útvesztőjében szerelmük majdnem tragikus véget ér. Szellemfi alakoskodása, a szintén szerelmes Gyuri pincér segítsége és Liliomfi színészi tehetsége végül – a közönség legnagyobb megelégedésére – boldog véghez vezeti a fordulatos cselvígjátékot.

Petőfi Sándor a szabadság és a szerelem szent ideáit tűzte zászlajára – Liliomfi, Mariska és a „diátristák” harmadikként a színház szeretetét is megéneklik Várady Szabolcs játékos dalszövegeivel, Darvas Ferenc korhangulatfestő zenéjére:

 „Szabadság, színház és szerelem,

E három kell nekem!” 

Előadásunk egyben szerény főhajtás is a zalaegerszegi színház öt évvel ezelőtt elhunyt „Szellemfijének” emléke előtt, aki ugyanezen deszkákon vitte színre az örök szerelem tragédiáját, a  Rómeó és Júliát. Mészöly Dezső Liliomfi-átdolgozásával a színházteremtő Ruszt József előtt is tisztelgünk…


Pinczés István

rendező
Szereposztás:

Professzor Szilvai Tódor, oktató - NÁDHÁZY PÉTER
Kamilla kisasszony, nevelőnő - CZEGŐ TERÉZ
Mariska, árva leány, a növendéke - KÁLÓCZI ORSOLYA
Liliomfi, vándorszínész - MIHÁLY PÉTER
Szellemfi, vándorszínész - FARKAS IGNÁC Jászai-díjas
Kányai, fogadós Telegden - BÁLINT PÉTER
Erzsi, a leánya - MISURÁK TÜNDE
Gyuri, pincér - BOT GÁBOR
Schwartz, fogadós Pestről - BALOGH TAMÁS
ifjú Schwartz Adolf, a fia - SZAKÁLY AURÉL
Szomszédasszony - LŐRINCZ NIKOL
Uracs - FERENCZ ANDRÁS
Szolgáló - MAGYAR CECÍLIA
Legény - KATONA KORNÉL

Táncosok, diátristák:Csávás Dóra, Kiss Szilvia, Kováts Dóra, Lupaneszku Vivien

Zenészek: Mázsáné Horváth Viktória, Baranyai Olga, Kiss Krisztián/Kovács Attila, Kócziány Lajos, Vörös István, Máriás Zsolt


Továbbá: két perzekútor, nép, táncosok, diátristák, zenészek


Díszlet: Szlávik István Jászai-díjas
Jelmez: Szőke Julianna
Koreográfus: Stefán Gábor
Zenei vezető: Máriás Zsolt
ügyelő: Horváth Zoltán
súgó: Kiss Szilvia
rendezőasszisztens: Ferencz András

Rendező: PINCZÉS ISTVÁN Jászai-díjas