Kettészakadt szezon

Az alapszakasz után Völgyi Péterrel

– Szakmailag nehéz mit mondani – vélekedett Völgyi Péter. – Ha mégis kell, mindenképpen két részre kell bontanom az alapszakaszt. Első részben viszonylag a várakozásnak megfelelően szerepeltünk, annak ellenére, hogy példátlan sérüléshullám sújtotta a csapatot. Valahogy ezt sikerült átvészelnünk, amikor azonban kezdtünk kiegyenesedni, azután nem sokkal jött a vezetők bejelentése a klub gazdasági helyzetéről, amit tudomásul vettünk.

A játékosok egy része maradt, a légiósok és Vojvoda távoztak. Tudom, kényszerhelyzetben volt a vezetés, ha nem teszik meg, a klub is rámehetett volna. Szakmai szempontból viszont új időszámítás kezdődött. Sajnálom, hogy az addig elvégzett munka kárba veszett, mivel úgy éreztem, hogy a 4. helyet megszerezhettük volna az alapszakaszban, sőt szerencsés esetben a harmadikat is.

– Helyette – gondolom jóideig – a játékosok lelkével kellett foglakoznia...
– Két-három hétnek el kellett telnie, mire a csapat megemésztette a történteket. Eközben két mérkőzést elég balszerencsésen elveszítettünk. Főleg a Falco elleni találkozót sajnálom. A folytatásban le a kalappal a fiúk előtt, mivel a Körmend ellen teljesen egerszegi nevelésű kezdő ötös lépett pályára, és nyert. Állítom, ilyen nem volt még a magyar kosárlabda történetében, hogy jó képességű légiósokkal megerősített csapatot színtiszta magyar játékosokkal sikerült legyőzni.

– Mennyire biztos a csapat jövője, kapott erről információkat?
– Kevés információval rendelkezem, de úgy tudom, vannak biztató jelek, erre igazából a vezetők tudnak válaszolni. Egy biztos, a szurkolók már szavaztak azzal, hogy továbbra is ott vannak a lelátón, és töretlenül buzdítják a csapatot. Ezt nem figyelembe venni nagy bűn lenne. Állítom, Magyarországon itt van a legerősebb hazai játékosmag.

– Nagy kérdés, sikerül-e együtt tartani a csapatot...
– A fiúk szívesen maradnának, a többi már megint nem rajtunk múlik.

– Mi a helyzet Völgyi Péterrel?
– Egy edző 3 évnél többet ne maradjon egy helyen, nálam ez az idő lejárt. Ennek ellenére szívesen maradnék, ha sikerülne együtt tartani a jelenlegi keretet, és egy-két fiatal tehetséggel megerősíteni. Szép kihívás lenne egy edző számára, még ha ez a társaság nem is a bajnoki címért küzdene. Az is biztató, hogy a bejelentés után az itt lévő fiatalok nagyon sokat fejlődtek. A történéseknek ez volt az egyetlen pozitívuma. Ha a keretet mégsem sikerül együtt tartani, akkor nekem is el kell gondolkoznom a jövőről.

– A ZTE mellett irányította az U–20-as magyar fiúválogatott szakmai munkáját is...
– A fiúkkal B-csoportos döntőt játszunk. A ZTE-ből Bödör és Délity tagja a keretnek. Vérmes reményeink nem lehetnek, a középmezőnybe várom a csapatot. Nagyon örülök, annak is, hogy Gáll Tamás barátom nagyszerű eredményt ért el a ZTE női csapatával, először kerültek a felsőházi rájátszásba. Remélem, sikerül nekik egy érmet szerezniük, és jó teljesítményükről szól az idei idény.

– Zárásként térjünk vissza a rájátszásra. Mi várható itt a ZTE-től?
– Továbbjutást ne várjon tőlünk senki, ha esetleg egy mérkőzést sikerülne nyerni Egerszegen, az már óriási tett lenne.