Teátrum az állvány alól

Előévad és színházalapítás 30 éve

A korbeli sajtó híradásaiból, valamint a színház legelső műsorfüzetének bevezető írásaiból kiderül: a Zala Megyei Tanács március elsejével létrehozta a zalaegerszegi Állandó Színházat, melynek ideiglenes vezetője Ruszt József lett.

Az események innentől felgyorsultak. A Deák-iskolában műhelyházat és raktárt alakítottak ki, a leszerződő fiatal művészek számára pedig egy 34 lakásos színészház épült. Míg az MMIK-ban nagyban folytak az építési munkálatok, a friss társulat megkezdte az (elő)évadot: Paul Foster "Tom Paine" című művének színpadi adaptációjával először a nyári Egervári Estéken mutatkozott be a csapat, s ez volt a szeptember 30-i hivatalos zalaegerszegi évadnyitó előadás is. A darabot a landorhegyi VMK-ban játszották.

Csoportkép az első társulatról

Októberben kinevezték a színház első igazgatóját is dr. Varga Zoltán személyében, aki addig a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője volt. Ruszt József ezzel párhuzamosan főrendezői, művészeti vezetői kinevezést kapott. A Zalai Hírlap korabeli tudósítása szerint Varga Zoltán örömmel vállalta a megbízatást, hiszen - mint mondta - úgy fogja fel a kinevezést, hogy kötelessége elősegíteni a magyar színházművészet és 320 ezer zalai ember nagy vállalkozásának sikerét. Ruszt József pedig úgy nyilatkozott: miután a terhek egy része lekerült a válláról, módja lesz művészi felelősségét erősíteni.

Közben eltelt egy év. Az előévad 180 előadását közel 50 ezer néző tekintette meg. Elkészült a teátrum épülete is, és az állandó színház a nagykanizsai születésű, operai és drámai rendező, színészpedagógus, Hevesi Sándor nevét vette fel. A társulat pedig lázasan készült Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának premierjére.

A Hevesi Sándor Színházat 1983. október 11-én avatták fel. A jeles eseményt egész napos programsorozat kísérte. A Tudomány és Technika Házában Madách-emlékülést rendeztek, ahol többek között előadást tartott Keresztury Dezső akadémikus, a város díszpolgára is. Délután megnyílt egy a zalai színháztörténetet, és Hevesi Sándor életét bemutató kiállítás. Este nyolc órakor pedig először gördült fel a nézőtéren a függöny, ahol az előadás előtt Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Mint mondta: Zala megye, mely korábban még az elmaradott vidékek közé tartozott, az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül az oktatás és a kultúra területén. Az ország új színházától az akkori politikai vezetés azt várta, hogy a megye és a táj kulturális ellátását az addigiaknál színvonalasabban és folyamatosan oldja meg. Illetve, hogy a magyar és külföldi klasszikus művek mellett értékes kortárs alkotásokat is a színpadra vigyenek. A színház egy olyan népszínház legyen, amely széles rétegeket képes vonzani. A miniszter üdvözölte továbbá Ruszt József "beavató színházi" kezdeményezését, hiszen a közönség nevelése, a szép magyar nyelv megbecsülése éppolyan fontos, minthogy a fiatalok megismerkedjenek a drámairodalommal, a színészi játékkal, a rendezéssel és a darabok értelmezésével is.

A színház első programfüzetének bevezetőjében Ujvári Sándor megyei tanácselnök is azt írja, hogy a színház (és a többi kulturális intézmény) létrehozásával Zala felülemelkedett az elmúlt évszázadok elmaradottságán. Szerinte az életfeltételek javulása vezetett el az önálló zalai színház megteremtésének gondolatához, mely reméli, hogy a korszerű színházművészet és a szórakoztatva tanítás otthona lesz. Ugyanitt Varga Zoltán igazgató az épületről így szól: a modern teátrum felöltözött az állvány-paraván alatt. Üveghomloka mögött tágasság, egy más minőség készülődésének ígérete.

Hogy kik dolgoztak akkoriban ezen a "más minőségen", hosszú lenne felsorolni. Annyi azonban bizonyos, hogy öt játszóhelyen - nagyszínpad, házi színpad, kamara színház (VMK), stúdió színház (Móricz Művelődési Ház), beavató színház (MMIK) - összesen tizennégy bemutatót láthatott a közönség. Olyan nevek fordultak meg az első évadban Zalaegerszegen, mint Máriáss József, Nemcsák Károly színművészek, vagy Hegyi Árpád Jutocsa rendező. Már a kezdetekkor a társulat tagja volt többek között Egervári Klára, Borhy Gergely színművész, a későbbi igazgató Stefán Gábor (akkor még asszisztensként), és a tavaly elhunyt Boncz Barnabás színházi titkár.

A társulat a 30. évforduló alkalmából október 12-én jubileumi előadással tiszteleg Ruszt József előtt: a színház alapítója és későbbi igazgatója által 1986-ban már megrendezett darabot, Lessing: Bölcs Náthán című drámáját láthatja a közönség. Ezúttal Csiszár Imre rendezésében, Tordy Géza, a Nemzet Színésze címszereplésével. A színház a "Vissza-taps" sorozat keretében idén több, korábban már színpadra állított művet is újra bemutat a jubileumi évadban.