Kékcédulák rejtelmei

Adatbázis az 1947-es választásról

Régen egész más volt a helyzet, és csak keveseknek adatott meg, hogy a választások után következtetéseket vonhassanak le az előttük álló számok halmazából. De vajon lehetséges a korabeli eredményeket 21. századi eszközökkel rekonstruálni, s a maihoz hasonló diagramos, táblázatos formában közzétenni?

A válasz egyértelmű; persze, hogy lehet. A Zala Megyei Levéltár honlapjára (www.zml.hu) a közelmúltban kerül felt az 1947-es országgyűlési választás Zala megyei eredményeinek adatbázisa. Megyei, járási, települési, szavazóköri adatokkal és a szavazatok nemek szerinti megoszlásával – hiszen akkor még külön férfi és női szavazólap állt a választópolgárok rendelkezésére.

Az adatbázist Káli Csaba történész-levéltáros, az intézmény igazgatóhelyettese tervezte, és ő vitte fel a korabeli adatokat is a rendszerbe. A programot magát pedig Pintyőke Gábor informatikus dolgozta ki. Forrásul az 1947-es választás levéltárban őrzött összesített eredményei, valamint a rendelkezésre álló szavazóköri jegyzőkönyvek szolgáltak.

Az „összehasonlítások” almenüpont lehetővé teszi azt is, hogy különböző ismérvek alapján összevessük egymással a kapott eredményeket. (Például, hogy a nők melyik pártot részesítették előnyben. Nos, a szavazásra jogosult hölgyek a Demokrata Néppárt sikeréhez járultak hozzá leginkább. De az is kiolvasható, hogy az egyes településeken vagy szavazókörökben ez milyen százalékos eredményt hozott a DNP-nek.)

Miért éppen 1947? „Mert ez az egyik legérdekesebb országgyűlési választás a II. világháború és a rendszerváltozás közötti több mint fél évszázadban” – válaszolta érdeklődésünkre Káli Csaba. A „kékcédulás választások” néven elhíresült szavazás hatvannégy év távlatából is képes felborzolni a kedélyeket, folyamatos munkát adva ezzel a történészeknek. A választás során ugyanis egyértelműen csalás (és cselszövéssorozat) történt, mely hozzájárult a Magyar Kommunista Párt totális hatalomátvételéhez.

„Azt tudjuk, hogy a ’47-es választáson összesen hány érvényes és érvénytelen szavazatot adtak le. Azt nem tudjuk pontosan, hogy ebből mennyi volt a kékcédula, s ami még nagyobb kérdés, hogy mennyi volt a hamis kékcédula. Nem mindenki csalt ugyanis, aki ezzel szavazott. Voltak olyanok, akik tényleg azért kérték a névjegyzékkivonatot, mert nem tudtak saját lakóhelyükön voksolni.

Fennmaradt és rendelkezésünkre áll 1636 darab kékcédula. Ezeket figyelembe véve, valamint a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján ki lehet számolni, hogy körülbelül hány kékcédulás voksot adtak le a megyében, s mennyi volt ebből a hamis.” A történész szerint körülbelül 500–1000 közé tehető a hamis szavazatok száma.

A cédulákon lévő adatokat összevetve sok érdekesség is kiderül. Például Szabolcs megyéből származó kékcédulákon sok esetben ugyanazok a nevek szerepelnek, mint a zalaiakon. Ezek nyilván hamisak. Feltűnő, hogy a névjegyzékkivonatokon nagyon gyakran szerepel a Pálma női keresztnév. Valószínű, hogy a Pál nevet írták át női „változatra”, hogy így is le lehessen adni egy szavazatot.

Sokszor azonosak a születési adatok is, ezek is gyanakvásra adnak okot. Előfordultak tréfás dolgok is: a csalással megbízott pártkatonák közül volt, aki lerészegedett, s egy szavazókörbe érve egyszerre több kékcédulát is elővett a zsebéből a választási bizottság szeme láttára. Már a választás napján egyértelmű volt tehát, hogy sérül a szavazás tisztasága. Erről később szinte minden megyében be is számolt néhány újság.

Káli Csaba elmondta: az igazi fondorlat nem a hamis kékcédulákban rejlett, hanem abban, hogy rengeteg embert kihagytak a névjegyzékből, akik egyszerűen nem szavazhattak. Főleg azokat, akikről tudták, hogy nem az MKP-ra adnák le voksukat. Ez körülbelül 10 ezer embert érintett. Nagyjából tízszer annyi választót zártak ki a szavazásból, mint amennyi hamis szavazatot kaptak a kommunisták. Zalában viszont még ez is kevés volt ahhoz, hogy az MKP nyerjen; a legtöbb szavazatot ugyanis a Demokrata Néppárt kapta.

A kommunista párt országos sikeréhez viszont még egy fontos dolog kellett: a választójogi törvény korábbi módosítása. A szabályzat szerint ugyanis ha valamely pártokból álló szövetség megszerzi a szavazatok 60 százalékát, akkor a listás helyek 80 százalékát oszthatják fel egymás között. Az MKP-t, FKgP-t, szociáldemokratákat és a Nemzeti Parasztpártot tömörítő koalíció a szavazatok 60,4 százalékát szerezte meg, s ebben a sikerben már benne vannak a hamisan leadott kékcédulák is.

Az egykori választások zalai eredményeinek adatbázisát bővíteni is szeretnék a levéltár munkatársai: az 1947-es eseménnyel kapcsolatban hamarosan elkészül egy részletes tanulmány. Később pedig szeretnék az 1945-ös országgyűlési választások eredményeit is digitalizálni. Ez utóbbi szó amúgy is kulcsfontosságú az intézmény jövője szempontjából. Káli Csaba szerint ugyanis, ami manapság nincs fent az interneten, az nincs. Annál is inkább, mert a harminc évnél fiatalabbak már szinte csak a világhálóról tájékozódnak.