Ötvenéves a József Attila Városi Könyvtár

1963-ban avatták fel a könyvtár első épületet a Gárdonyi utcában, a József Attila iskola szomszédságában. Az állomány 2500 kötetből állt, az első évben pedig 346 olvasója volt az intézménynek. Ez utóbbi szó alatt értsük azt, hogy egy 80 négyzetméteres térben valósult meg a kölcsönzés, a feldolgozás és a raktár. A kezdeti nehézségekről bővebben is olvashatunk a jubileumi évfordulóra megjelent képeskönyvben, mely egyelőre CD-n érhető el. A könyvtár történetét dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő foglalta össze a kiadványban, aki 1981-86-ig igazgatója is volt a közgyűjteménynek. Ez azonban már a VMK-s időszak.

Hogy mi történt a kettő között? Többek között erre is visszaemlékeztek az egykori igazgatók és kollégák, a József Attila Városi Könyvtárban (mely már a Deák Ferenc Megyei Könyvtárral alkot összevont intézményt) megrendezett ünnepségen. A jubiláló intézményt köszöntötte Gyutai Csaba polgármester, aki "kulturmisszós" pontnak nevezte a helyet. Utalva arra, hogy a 80-as évektől egyre több író-olvasó találkozónak, vetélkedőnek adtak otthont. Pallósiné dr. Toldi Márta, a szombathelyi megyei könyvtár igazgatója pedig az olvasás és olvasóvá nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte ez manapság azért is nagyon fontos, mert egyre többen csak akkor mennek el a könyvtárba, ha valamit nem találnak a "neten". Horváth Sándor Domonkos, a győri megyei könyvtár vezetője a szív üzenetét tolmácsolta, na és azt, hogy a kulturális intézményeknek egyre több nehézség mellett hogyan és miért lesz egyre nagyobb felelősségük.

Dr. Gyimesi Endre (balról) a VMK-ba költözést követően vezette az intézményt

Az ünnepi rendezvényt moderáló Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója több fontos szereplőt (egykori igazgatókat és olvasókat) is a mikrofonhoz szólított. Bogár Imre a nyolcvanas évek végétől működő Olvasóinkért Alapítvány elnökeként köszöntötte a könyvtárat, majd a volt igazgatók mesélte: Dr. Panácz Gyuláné és Nyakasné Turi Klára többek között a kezdeti évtizedekről.

Klára néni 1968-tól 13 éven át vezette a könyvtárat, s ez idő alatt igazi gyermekközpontú kulturális hellyé vált a Gárdonyi utcai épület. Bábfoglalkozások, játékos, mozgásos könyvtári órák vonzották be a város általános iskoláinak diákjait a falak közé. Gyermekkönyvtári foglalkozásaihoz gyűjtött anyagait kilenc módszertani füzetben (Bagoly füzetek) jelentette meg. Az agilis igazgató motorja volt az első bővítéseknek is, 1976-ra több mint kétszeresére nőtt a Gárdonyi utcai ház, így szétválhatott a gyermekkönyvtári -és a felnőtt részleg.

A nyolcvanas évek jelentős változásokat hozott. A Landorhegyen felépült VMK falai közé költözött a könyvtár. Ekkor lett igazgató dr. Gyimesi Endre, és erre az időszakra tehető a dokumentumállomány megduplázódása, az egyedülálló zenei anyag kiépítése, melyhez korszerű, fejhallgatókkal ellátott infrastruktúrát is beszereztek. Minden korosztálynak szerveztek irodalmi, zenei, művészeti programokat, versenyeket. A hazai kortárs írók színe-java megfordult a könyvtárban; még az akkoriban nem túl jó szemmel nézett "Cs"-betűsök is (Csoóri, Csurka, Csengey).

Bogár Imre, az Olvasóinkért Alapítvány elnökeként szólalt fel

A kilencvenes évek jó része az információfejlesztésről, a számítógép- és internethálózat-fejlesztésről szólt. Major Árpád húsz esztendős igazgatói munkájához kapcsolódik a hálózati rendszerek és digitális adatbázisok kiépítése. A 2000-es évek elején pedig megújult, bővült a könyvtár. A stáb, és a mostani igazgató, Nitsch Erzsébet munkáját, valamint az olvasók igényeinek kiszolgálását már egy minőségileg még magasabb szintű, 21. századi komplex adatbázis segíti.

A városi könyvtár vezetője a jubileum alkalmából emléklapot, és 100 ezer forintnyi támogatást vehetett át Gyutai Csaba polgármestertől.