Száz helyi védelem alatt álló épület van Zalaegerszegen

Még a 90-es évek elején Inkovics László akkori főépítész irányításával az önkormányzat megalkotta az építészeti értékek védelméről szóló rendeletét. A szabályozás többször módosult, figyelembe véve az aktualitásokat. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén ismét áttekintette a város épített örökségét. A helyi védelem alá vonás mindenképpen önkormányzati szándékot és kötelezettséget garantál. Zalaegerszegen is többségében a hajdani kisvárosi épületekre jellemző a folyamatos állagmegóvás ellenére jelentkező épületszerkezetek elöregedése. A karbantartás egyre több energiát igényelt és igényel ma is, ezért nem véletlen, hogy az ingatlantulajdonosokban felvetődik az épület bontása és új építése. Ez az oka többek között annak, hogy a helyi védett értékek 15 százalékkal csökkentek. Üzleti érdekek, új vagy intenzívebb beépítésű épületet szeretnének. Sok esetben a tulajdonosok a sematikus felújítás költségeit sem tudják fedezni.

A szabályozás 2008-as módosításakor a megelőző évek gyakorlatából és tapasztalataiból indult ki az önkormány. Míg a régi védettségi rendelet mereven ragaszkodott az épület, telek, funkció védelméhez, addig a jelenlegi szabályozás kimondottan az építészeti értékekre koncentrál. Az önkormányzati rendelet tartalmazza a védelmi fokozatok leírását, a védett épületeket érintő követelményeket. Jelenleg száz darab helyi védelem alatt álló épület szerepel a rendelet mellékletében és három védett településkép. Ez utóbbiak: a Vörösmarty utca Ady és Mártírok utcák közötti szakasza, a 3-15 és a 4-20 számú épületek telkei, a Kosztolányi D., utca 23-47, és a Rákóczi Ferenc utca 21-39. számú épületeket magába foglaló utcaszakasz.

A közgyűlés elé került anyag összegzi a 2008 óta tapasztaltakat. Eszerint sajnálatos az az általánosan elterjedt vélekedés, miszerint a tulajdonosok a birtokukban lévő, építészetileg értékes épületeik műemléki, vagy helyi védelmét korlátozásként értékelik. Az ingatlanpiac értékítélete tükröződik ebben, amely csak azt veszi figyelembe, hogy az ingatlanon esetleges védelemből adódóan van-e korlátozás, és számára nem számít annak építészeti, kulturális és helytörténeti értéke.

A jövőbeni tervekkel kapcsolatban az önkormányzat felül kívánja vizsgálni a rész6leges védelem várható eredményességét és az azzal kapcsolatos szabályozást, ugyanis ennek gyakorlata az eddig megvalósult átépítések nem valósították meg az építészeti érték védelmét. Az ezzel kapcsolatos módosítások tervezetével egyeztetésre hívják majd a civil szervezeteket, konzultálnak azokkal a személyekkel, akik kutató munkásságuk során e témakörrel foglalkoztak. A beszámoló leszögezi: a város építészeti érdekvédelmében támaszkodni lehet a VÁRTÁR és a városvédő egyesületre, javaslatukat, kritikáikat figyelembe kell venni. Civil kezdeményezés hatására indult el a volt ruhagyár épületének műemlékké nyilvántartási eljárása, illetve a helyi védelem alá helyezésének megindítása. A műemlékké nyilvánítási eljárást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ végzi, értékvizsgálat alapján, melynek útmutatásait az önkormányzat felhasználja.

Zalaegerszeg kevés műemlék épülettel rendelkezik a többi megyei jogú városhoz képest, azok is leginkább a városközpont területén találhatók. Ezért mindenképpen fontosak azok a helyi védett épületek, melyek a város képét meghatározták az elmúlt évszázadban. Ezek az épületek az eredeti funkció fenntartásával sok esetben nem megtarthatók, a felújításuk, korszerűsítésük nagy költséggel járna. A helyi védelem felülvizsgálata során fontos szempont, hogy a védelem és az abból fakadó korlátozás ott maradjon fenn, ahol annak biztosítása végrehajtható és indokolt. Mérlegelésre javasolják a védelem megszüntetését ott, ahol a védett érték nem számottevő, ahol az épület felújítása, vagy a korabeli állapot rekonstrukciója nem valószínűsíthető. Ilyen megszüntető javaslat van előkészítés alatt a Jákum utca 3. számú épület esetében az elkészült értékvizsgálat alapján.

Az önkormányzat szükségesnek tartja a védelemmel érintett építészeti korok kiterjesztését és a XX. század második felében létrejött épületek számbavételét.