Biztató változások előtt a vadásztársadalom

A vad­gaz­dál­ko­dás, a va­dá­sza­ti te­vé­keny­ség új jo­gi sza­bály­zá­sá­ról

dr. Ná­dor Lász­lót kér­dez­tük

– Mi­u­tán a za­la­eger­sze­gi va­dász­szék­ház meg­vá­sár­lá­sá­ra és fel­újí­tá­sá­ra fel­vett hi­telt vissza­fi­zet­tük, pénz­ügyi­leg kon­szo­li­dált évet zár­ha­tunk. A fej­lesz­tés foly­ta­tá­sa­ként ter­vez­zük, hogy az épü­let te­tő­te­ré­ben kon­fe­ren­cia­ter­met ala­kí­tunk ki vár­ha­tó­an hi­tel nél­kül sa­ját for­rás­ból. Ha te­lik rá, az ud­vart is to­vább szé­pít­jük – kezdte a 2011-es esz­ten­dő ér­té­ke­lé­sét.

– Em­lí­tet­te a jog­sza­bá­lyi mó­do­sí­tá­so­kat. Még­is mi­lyen po­zi­tív vál­to­zá­sok­ra szá­mí­ta­nak?

– Biz­ta­tó­nak tart­juk, hogy több olyan jog­sza­bály­vál­to­zás kü­szö­bén ál­lunk, mely­nek el­éré­sé­ért már hosszú éve küz­döt­tünk a Va­dász­szö­vet­ség­gel együtt. Most azon­ban dr. Semjén Zsolt, az Or­szá­gos Ma­gyar Va­dá­sza­ti Véd­egy­let el­nö­ké­nek hat­ha­tós se­gít­sé­gé­vel je­len­tős jog­sza­bá­lyi vál­toz­ta­tá­sok elé néz­he­tünk. Ezek egyi­ke a leg­ége­tőbb prob­lé­má­ra, az orv­va­dá­szat el­le­ni ha­té­ko­nyabb fel­lé­pés­re ad le­he­tő­sé­get.

Ed­dig csak egy­sze­rű lo­pás­nak mi­nő­sült a cse­le­ke­det, és csak a tet­ten­érés ese­tén szab­tak ki vi­szony­lag eny­he bün­te­tést. Ez­zel szem­ben most az orv­va­dá­szat önál­ló tör­vé­nyi tény­ál­lás­ként ne­ve­sít­ve lesz a bün­te­tő tör­vény­könyv mó­do­sí­tá­sá­ban, így már az elő­ké­szü­let, il­let­ve a kí­sér­let is bün­tet­he­tő­vé vá­lik. Ha el­fo­gad­ják a tör­vény­mó­do­sí­tást, az min­den­kép­pen a va­dá­sza­ti ér­dek­kép­vi­se­let je­len­tős ered­mé­nye lesz.

– Mó­do­sít­ják a lő­fegy­ve­rek­ről szó­ló jog­sza­bá­lyo­kat is.

– A lő­fegy­ver­tar­tás­ban je­len­leg meg­lé­vő ano­má­li­ák igen­csak meg­ke­se­rí­tet­ték va­dá­sza­ink éle­tét. Ezért elő­re­lé­pés­nek tar­tom egye­bek mel­lett, hogy en­ge­dé­lye­zet­té vá­lik a há­zi­la­gos lő­szer­töl­tés bi­zo­nyos fel­té­te­lek­kel, to­váb­bá el­tör­lik, hogy ne­künk kell iga­zol­ni bün­tet­len elő­é­le­tün­ket a le­járt fegy­ver­tar­tá­si en­ge­dé­lyek meg­újí­tá­sa­kor. Ezt a rend­őr­ség­nek kell ezu­tán el­vé­gez­ni.

Meg­szű­nik a fegy­ver­meg­szer­zé­si en­ge­dély, csak tar­tá­si en­ge­déllyel kell ren­del­kez­ni. Új fegy­ver be­szer­zé­sét ter­mé­sze­te­sen be kell je­len­te­ni a rend­őr­ség­nek, de újabb meg­szer­zé­si en­ge­délyt nem kell kér­ni. A rend­őr­ség be­jegy­zi a tar­tá­si en­ge­dély­be az új fegy­ver ada­ta­it. A fegy­ver­tar­tá­si en­ge­dély az ed­di­gi öt év he­lyett vissza­vo­ná­sig lesz ér­vé­nyes. Nem lesz kö­te­le­ző a mű­sza­ki vizs­gá­lat azok­nál a lő­fegy­ve­rek­nél, me­lyek­be be­le­ütöt­ték a mű­sza­ki meg­fe­le­lő­sé­get iga­zo­ló nyil­ván­tar­tá­si ada­tot.

Vál­to­zik a lő­fegy­ve­rek szál­lí­tá­sá­nak sza­bá­lyo­zá­sa is. Ed­dig pél­dá­ul, ha va­la­ki egye­dül ment va­dász­ni és meg­állt tan­kol­ni, a lő­fegy­vert el­vi­leg nem hagy­hat­ta a cso­mag­tar­tó­ban, hi­á­ba volt ott zár­tan, lát­ha­tat­lan mó­don el­he­lyez­ve. Egyéb­ként ép­pen az lett vol­na az életszerűtlen és ve­szé­lyes, ha fegy­ve­re­sen megy be az üz­let­be a va­dász. Te­hát ezt most el­tör­lik. Ha­son­ló jog­sza­bá­lyi vál­to­zás az is, hogy a va­dász­te­rü­le­tet ke­resz­te­ző köz­uta­kon át­ha­lad­va a hi­va­tá­sos va­dá­szok­nak ezu­tán nem kell tok­ba ten­ni fegy­ve­re­i­ket, saj­nos a sport­va­dá­szok­nak ez a kö­te­le­zett­ség meg­ma­rad. A fegy­ve­re­ket sem kell ki­zá­ró­lag fém­szek­rény­ben tar­ta­ni, elég lesz egy biz­ton­sá­gi zár­ral el­lá­tott szek­rény­ben tá­rol­ni.

Dr. Nádor László (balra) kitüntetést ad át a Sohollári-völgyben megrendezett ez évi zalai vadászati évadnyitón.

– Mennyi­ben vál­to­zik a va­dász­ka­ma­ra jog­kö­re?

– Je­len­leg a va­dász­je­gyek ki­adá­sát és meg­újí­tá­sát vé­gez­zük. A va­dá­sza­ti ha­tó­ság­tól ter­ve­zünk át­ven­ni fel­ada­to­kat, így a va­dá­sza­ti en­ge­dé­lyek ki­adá­sát, va­la­mint a hi­va­tá­sos va­dá­szok es­kü­té­tel­ének meg­szer­ve­zé­sét és ok­má­nya­i­nak ki­adá­sát a va­dász­ka­ma­ra vé­gez­né a jö­vő­ben. A mi fel­ada­tunk lesz a va­dá­sza­ti nap­ló be­író könyv hi­te­le­sí­té­se és ki­adá­sa, to­váb­bá a vad-kí­sé­rő­jegy és a nagy­vad-azo­no­sí­tó jel ki­adá­sa és nyil­ván­tar­tá­sa. A jog­kö­rök bő­vü­lé­sé­nek kö­szön­he­tő­en egy he­lyen, a va­dász­ka­ma­rá­nál tud­ják in­téz­ni ügye­i­ket a va­dá­szok.

Itt je­gyez­ném meg, hogy a tel­jes za­lai va­dász­tár­sa­da­lom, va­gyis mind a 2424 fő hi­va­tá­sos és sport­va­dász tag­ja ka­ma­ránk­nak. Úgy gon­do­lom, hogy az év­köz­ben nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sa­in­kért, ren­dez­vé­nye­in­kért va­la­mint az év­könyv­ért arány­ban ál­ló­nak tart­ják az évi 3000 fo­rin­tos tag­díj­at.

– A va­dász­tár­sa­da­lom ál­ta­lá­nos köz­ér­ze­te és hely­ze­te azon­ban jócs­kán hagy kí­ván­ni­va­lót ma­ga után. Mi okoz­za a leg­na­gyobb gon­dot?

– A leg­főbb gond az, hogy a vad­gaz­dál­ko­dá­si, va­dá­sza­ti, ága­zat­ban egy­re nő a tá­vol­ság a be­vé­tel-ki­adás ará­nya kö­zött, mely­nek mér­té­ke már egy­re el­vi­sel­he­tet­le­nebb. A be­vé­tel ugya­nis to­vább nem nö­vel­he­tő, hi­szen a vad­gaz­dál­ko­dók az el­múlt évek­ben, már min­den ér­té­ke­sí­té­si le­he­tő­sé­get el­ad­tak, a ma­ra­dé­kot va­dász­hat­ták tag­ja­ik.

Ke­ve­sebb a va­dász­ven­dég is, ugya­nak­kor nincs már ele­gen­dő meg­fe­le­lő ko­rú és tró­fe­á­jú és mé­re­tű el­ad­ha­tó vad. Ez­zel szem­ben drasz­ti­ku­san meg­nö­ve­ke­dett a vad­gaz­dál­ko­dás költ­sé­ge, ami az idei év­ben ki­ug­ró­an ma­gas el­ső­sor­ban a me­ző­gaz­da­sá­gi vad­károk je­len­tős emel­ke­dé­se mi­att. In­for­má­ci­ó­ink sze­rint, ez a prob­lé­ma jó né­hány za­lai va­dász­tár­sa­ság­nál meg­old­ha­tat­lan anya­gi prob­lé­má­kat okoz.

– Ho­gyan le­het­ne ki­lép­ni eb­ből a csap­dá­ból?

– A prob­lé­ma meg­ol­dá­sa sür­ge­tő, lép­nünk kell, mert ha nem tesszük meg, ak­kor előbb-utóbb a fe­jünk fö­lött in­téz­ke­dik va­la­ki. Meg­ol­dás­ként a be­vé­tel­nö­ve­lés ki­zárt­nak te­kint­he­tő. Ahogy em­lí­tet­tem, pi­ac­ké­pes tró­fe­ás vad­ból nincs ele­gen­dő, vi­szont a sok kárt oko­zó su­tavad­ból és fő­leg a vad­disz­nó­ból jó­val több van, mint ele­gen­dő.

A me­ző­gaz­da­sá­gi vad­károk 50-60 szá­za­lé­kát a vad­disz­nók okoz­zák a me­gyé­ben, ugya­nak­kor a va­dá­sza­ti ár­be­vé­tel­ből csak 10-15 szá­za­lék­ban "ve­szik ki ré­szü­ket". Saj­nos a szar­vas­bi­ka va­dász­ta­tá­sá­ból fi­nan­szí­roz­zuk a vad­disz­nók ál­tal oko­zott vad­kárt, ami sú­lyos hi­ba. Ha ez így ma­rad to­vább­ra is, an­nak a szar­vas­bi­ka-gaz­dál­ko­dás issza meg a le­vét. Ezért kell csök­ken­te­ni a nagy­vad­ál­lo­mányt, köz­te drasz­ti­ku­san a vad­disz­nók szá­mát Za­lá­ban.

Vé­le­mé­nyem sze­rint meg­érett a vál­toz­ta­tás­ra a va­dász­tár­sa­ság­ok több év­ti­ze­des, be­rög­ző­dött szer­ve­ze­ti rend­sze­re, ami tel­je­sen azo­nos jo­go­kat és per­sze kö­te­le­zett­sé­ge­ket biz­to­sít min­den tag szá­má­ra, füg­get­le­nül at­tól, hogy az adott tag mek­ko­ra ka­nál­lal me­rí­tett a va­dász­tár­sa­ság va­dá­sza­ti le­he­tő­sé­gé­ből. A gya­kor­lat­ban ez úgy néz ki, hogy ta­gok 15 szá­za­lé­ka ej­ti el a tag­ság ál­tal ki­lő­he­tő vad­mennyi­ség 95 szá­za­lé­kát.

A hely­zet nem túl ró­zsás, meg­győ­ző­dé­sem, hogy a nagy­vad­lét­szám el­ső­sor­ban a vad­disz­nó ke­zel­he­tő szint­re csök­ken­té­sé­vel, a va­dász­tár­sa­sá­gi rend­szer át­ala­kí­tás­sal va­la­mint a va­dász­te­rü­le­tek ha­tá­ra­i­nak új­ra­gon­do­lá­sá­val új ala­pok­ra kell he­lyez­ni a vad­gaz­dál­ko­dást Za­lá­ban. Nem utol­só­sor­ban, ren­dez­ni kel­le­ne a vad­kár­kér­dést is. Fo­lyik a va­dá­sza­ti tör­vény mó­do­sí­tá­sá­nak elő­ké­szí­té­se is; en­nek kap­csán azt sze­ret­nénk el­ér­ni, hogy ne ob­jek­tív ala­pon, ha­nem egy­sé­ges el­vek alap­ján ítél­jék meg a szak­ér­tők a vad­kár mér­té­két. Kö­te­le­ző­en al­kal­ma­zan­dó szak­ér­tői irány­el­ve­ket kell a vég­re­haj­tá­si ren­de­let­ben elő­ír­ni.

– A gon­dok kö­zött azért öröm­hír is akad!

– Igen. A sok év­ti­ze­des vá­ra­ko­zás után 2012-től új­ra le­het va­dász­ni a nyá­ri lúd­ra. Meg­ma­rad a sza­lon­ka monitoringozás le­he­tő­sé­ge. Kér­ném a va­dá­szo­kat, to­vább­ra is tegyék e te­kin­tet­ben dol­gu­kat, hogy egy­szer új­ból le­hes­sen rá va­dász­ni tavasszal. Kö­ze­leg az év vé­ge, így min­den ked­ves va­dász­tár­sam­nak a jö­vő évi po­zi­tív vál­to­zá­sok re­mé­nyé­ben kí­vá­nok kel­le­mes ka­rá­cso­nyi ün­ne­pe­ket és va­dász­él­mé­nyek­ben gaz­dag új esz­ten­dőt!