Történelmi múltukra építkeznének

Nagykapornak jó úton jár

– Megerősítésként értékelem ezt a szavazati arányt, ami azt tükrözi vissza számunkra, hogy a falu jó úton jár. Ezen az úton kívánunk haladni az elkövetkező öt évben is, és megpróbáljuk a lehetőségeket a magunk javára fordítani. A tervezést egyelőre nehezíti az, hogy még nem ismerjük a jövő év költségvetési számait, nem tudjuk pontosan, hogyan alakul az önkormányzatok finanszírozása, milyen pályázati lehetőségek lesznek a 2014–2020 közötti uniós ciklusban, és ezekhez tudunk-e majd önrészt rendelni. A település érdekében valamennyi szereplővel együtt kívánunk működni, s egy jól funkcionáló kapcsolatrendszerre szeretnénk támaszkodni.

– Milyen elképzelésekre építi polgármesteri programját?

– A két műemlék épületünk között van egy lépcsősor, ami a Petőfi és a Kossuth utca sarkán lévő városházacsárdától vezet fel a bencés apátsági templom bejáratáig. A városházacsárda magánkézben van. Tulajdonosától azt az ígéretet kaptuk, hogy azon az áron visszavásárolhatjuk, amelyen ő vette. Abban gondolkodunk, hogy felújítjuk a műemlék épületet. Nagykapornak mezőváros volt az 1776-os közigazgatási reformig. A középkorban szintén jelentős szerepet töltött be a település, hiszen bencés rendháza hiteles helyként működött. Később két járásnak is központja volt egyszerre. A kisebb járás Tapolca felé, míg a nagyobb Lendváig, Csáktornyáig ért.

Településünk jelentős múlttal rendelkezik, melynek szeretnénk nagyobb érvényt szerezni a megyében. Zalavárnál alig fiatalabb Nagykapornak (2012-ben volt 800 éves), ami hasonlóan fontos szerepet töltött be Zala történelmében. A bencés rendház kulturális központként is működött a térségben.

– A városházacsárda helyreállítása a település történelmi jelentőségét hivatott a köztudatba emelni, illetve megerősíteni?

– Tulajdonképpen igen. A városházacsárda történelmi emlékhelyként való felújítása, valamint a rossz állapotban lévő lépcsősor helyreállítását ezért tervezzük, bízva abban, hogy megvalósítására lesz lehetőségünk. A rendház keleti szárnya még az elődöm idején lett külsőleg felújítva. Az elmúlt nyolc évben nem igazán találtunk hozzá funkciót, a mostani ciklusban azonban szeretnénk hasznosítani. Szolgálati lakás, orvoslakás, fecskeház, ifjúsági szálláshely – minden azon múlik, milyen igények és milyen lehetőségek jelentkeznek.

– Milyen egyéb fejlesztési feladatokat tervez?

– Tovább korszerűsítenénk a vízelvezető árkokat és vannak olyan járdaszakaszok, melyeket egymással össze kellene kötni. Nagyon fontos lenne, hogy járda épüljön a faluháztól az iskoláig, ami biztonságossá tenné a gyalogos közlekedést a diákok számára. A jól gazdálkodó önkormányzatok számára biztosított keretből tízmillió forintot kaptunk, amit az orvosi rendelő korszerűsítésére használtunk fel. Az ígéret szerint kapunk még egyszer tízmillió forintot, melyet vagy a lépcsősor felújítására, vagy az iskolához vezető járda megépítésére fordíthatnánk.

A Béke utcában egy murvás részt szeretnénk leaszfaltozni, a Deák Ferenc utca az Orbányosfai útra kivezető szakaszát is le kell aszfaltoznunk. Továbbá tervezzük a háromcsoportos óvoda belső felújítását, elsősorban fűtésrekonstrukcióban gondolkodunk. A külső felújítást már elvégeztük, az épületre napelemeket szereltünk fel, ami a villamosenergia-ellátást biztosítja.

A Start közmunka és az egyéb közmunkaprogramokban továbbra is szeretnénk munkát adni az embereknek. A foglalkoztatás szempontjából sokat jelentett a 76-os főút felújítása a tekintetben, hogy jók a közlekedési feltételek. Nagyon sok buszjárat halad keresztül a falun, könnyen elérhetők a munkahelyek Zalaegerszeg, Pacsa és Keszthely irányába.

– Hogyan gondolkodnak a helyi közösségi élet fejlesztéséről?

– Szeretnénk még élhetőbbé tenni a falut a közösségi programok fejlesztésével is. Már most számos lehetőség rendelkezésre áll. A faluház napi nyitva tartással várja a lakókat, sportolási lehetőséget nyújt a tekepálya, a focipálya és a konditerem. Népszerűek kulturális rendezvényeink, a country és gasztro fesztivállal pedig sikerült új színt hozni a kétnapos falunapi rendezvénybe.

Azt gondoljuk, jó Kapornakon élni, mert a teljes infrastrukturális feltételek mellett sok minden más is megtalálható helyben, ami a napi életvitelhez kell. Persze javítani, jobbítani mindig lehet. A közmeghallgatáson is elmondtam, hogy a helyi közösségi élet szervezése nem feltétlenül a polgármester és a képviselők dolga. Mellé állunk azonban minden hasznos civil kezdeményezésnek, akár programötletről vagy egyesületi, klubi szerveződésről van szó, ami az itt élők számára még otthonosabbá teszi Nagykapornakot – összegzett Sifter Péter.