Katasztrófákkal telt év után

Zala biztonságos megyének számít

Gondoljunk csak az elmúlt év súlyos ár- és belvizeire, vagy a pusztító vörösiszap áradatra: a legdrámaibb forgatókönyv – a világ első ilyen katasztrófája – a szemünk előtt vált valóra. Minderről Wéber Antallal, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.

– Ha csak felsoroljuk az eseményeket, már abból is kitűnik, hogy katasztrófákkal sűrű évet hagytunk magunk mögött 2010-ben. Nagyon súlyos árvíz pusztított Borsodban, a bajba jutottak megsegítésére a hivatásos védelmi szerveken át a civilekig az egész ország megmozdult. Akkor még nem is gondoltuk, van ennél súlyosabb (extrémebb) helyzet, aztán átszakadt a tároló gátja, Devecsert és Kolontárt elöntötte a vörös iszap tíz halálos áldozatot követelve. Az elmúlt évben több partfalcsúszás miatt is mozgósították a katasztrófavédelmet országszerte, majd az év végétől a mai napig a belvízkárok felszámolása ad feladatot a védelmi erőknek.

– Zalában milyen vészhelyzetek voltak?

– Zala földrajzi elhelyezkedése és természetrajzi adottságai miatt biztonságos megyének számít. Persze nálunk is előfordultak már ipari katasztrófák, a gázkitörés vagy a zalaegerszegi hűtőház leégése, nagy árvizektől azonban nem kell tartanunk. A belvíztől azonban igen, ami a Kis-Balaton térségében veszélyeztette a mezőgazdasági területeket. Augusztusban sok helyen fákat döntött ki a viharos szél, szeptemberben a lezúduló eső pedig elöntéseket okozott Böde, Pórszombat és Liszó határában. Két komolyabb tűzesetünk volt, az év elején egy zalakarosi szállodában ütött ki tűz, majd a Kis-Balatonnál égett a nád. A katasztrófavédelem feladatköre azonban túlmutat a megyehatáron: bárhol az országban részt veszünk a kialakult veszélyhelyzet elhárítási munkálataiban.

– Devecserben például milyen feladatot kaptak?

– A keszthelyi, zalaszengróti és zalaegerszegi tűzoltók már az első mentési napon a helyszínen voltak. A következmények felszámolásában azonban a megye szinte valamennyi tűzoltója közreműködött. Igazgatóságunk állománya előbb az irányításban, majd a helyreállításban vett részt. Feltétlenül meg kell említenem a sok civilt, akik nagy munkát végeztek a károk enyhítésében. A világon ilyen típusú ipari katasztrófa még nem fordult elő, így ez a mentés is az első volt. Ugyan nem tisztem minősíteni, de úgy vélem, a hivatásos védelmi erők példásan helyt álltak a feladat megoldásában.

– A katasztrófák elleni védekezésben és mentésben nagy súllyal esik latba a lakosság felkészültsége is. Mit tesznek ennek érdekében?

– Fontos, hogy a lakosság megismerje a veszélyforrásokat, a védekezéshez szükséges anyagokat, eszközöket, azok használatát, a riasztás és tájékoztatás módjait, a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokat. A polgári védelmi gyakorlatok szolgálják mindezt, melyeket évi rendszerességgel hajtunk végre a megyei polgári védelmi szervekkel. Az elmúlt évben több más település mellett Letenyén, Várvölgyön és Zalalövőn voltak ilyen gyakorlatok. Ezek a települések önvédelmi képességének fokozását segítik, hiszen ha egyszerre több helyen történik súlyos katasztrófa, a hivatásos védelmi erők nem tudnak mindenütt elegendő létszámban ott lenni, az emberi élet védelme érdekében a mentést viszont meg kell kezdeni, és a további vészhelyzetek kialakulását szintén meg kell akadályozni.

– A tájékoztatásból, a felkészítésből az fiatal korosztályt sem hagyják ki.

– Minden évben felmenő rendszerű versenyt hirdetünk meg a fiataloknak. Úgy tapasztaljuk, fogékonyak ezekre az ismeretekre. A katasztrófavédelem akkor tud a leghatékonyabban működni, ha minél szélesebb társadalmi bázisra támaszkodhat. Ehhez járulnak hozzá az ifjúság körében meghirdetett versenyek és nyári táborok.

– A megyében több olyan ipari létesítmény is működik, melyek felső küszöb értékű veszélyeztetettséget jelentenek.

– Négy ilyen üzem van, a nagykanizsai GI, az újudvari Totálgáz, valamint a Mol zalaegerszegi és ortaházi telepe. Mindegyikük rendelkezik belső és külső védelmi tervvel, ugyanakkor meghatározott rendszerességgel a katasztrófavédelmi erők is tartanak részleges illetve teljes gyakorlatot minden évben.

– A katasztrófavédelemnek egyre több feladata akad a közutak mentén.

– Valóban így van. Tűzoltóink egyre kevesebb tűzesethez, de annál több műszaki mentéshez vonulnak ki a közúti balesetek kapcsán. A klímaváltozás hazánkban és szűkebb környezetünkben is „tetten” érhető, az elmúlt évben is egyre több szélsőséges időjárási körülménnyel, viharral kellett megküzdenünk. Feladatunkhoz tartozik még a veszélyes áruk közúti szállításának hatósági felügyelete is. A 2008–2009-ben elindult ellenőrzésnek köszönhetően Zalában áthaladó járművek tekintetében rendkívül megjavult a szállítási fegyelem. 

– Milyen aktuális feladataik vannak jelenleg?

– Jön a tavasz és vele az árvizek. A felkészülés érdekében már tartottunk tanácskozást a vízügyi és egyéb védelmi és rendvédelmi szervekkel közösen. Ezek a konzultációk rendszeresek, hiszen ha csak az időjárást nézzük, minden évszak hordoz magában veszélyhelyzeteket.

– Egy katasztrófavédelmi szakembert bármikor hívhatják. Tud pihenni?

– Hozzászoktam már az állandó készültséghez, ezért viszonylag nyugodtan alszom. Szabadidőmben sokat olvasok, de az igazi kikapcsolódást a friss levegő, a kerti munka jelenti.