Harmincnaponta a patikába?

A gyógyszerfelírás új szabályozásáról dr. Percs Erika háziorvost kérdeztük

– A jogszabály nem azt mondja, hogy csak egy vény írható fel havonta, az adott készítményből felírható 90 napra elegendő mennyiség is (ez a régi törvényből megmaradt), viszont havonta csak egy recept 30 napra elegendő gyógyszermennyiséggel váltható ki – magyarázza dr. Percs Erika háziorvos, akit a rendeletmódosításról kérdeztük. – Tehát a beteg akár három recepttel is távozhat a rendelőből, de havonta csak egyet válthat ki belőlük a patikában. A számítógépes gyógyszerfelíró programunk ráírja majd a "tól-ig" a dátumokat, például március 1-től március 30-ig és így tovább.

– Ezek szerint többször kell a patikába menni?

– Igen. Tehát az új rendelkezés szerint a beteg a havi recepten megjelent időpontot megelőző hetedik naptól válthatja ki gyógyszerét. Vagyis, ha a vényen március 30-tól április 28-ig tartó időtartam van feltüntetve, akkor március 23-tól válthatja ki. Ebben a példában a hetedik nap első napja március 22-re, vasárnapra esik. De a "mínusz nyolcadik napon", ami március 21. szombat, nem válthatja ki, csak március 23-tól, hétfőtől. Tehát a beteget továbbra is el lehet látni 90 napra elegendő gyógyszerrel, de a három recept közül csak egyet-egyet válthat ki havonta.

– Nem lesz ez szükségtelenül megterhelő a betegek számára?

– Biztos lesz ebből félreértés, főleg az idősebb betegeknél, akiknek majd azt mondják a patikában, hogy jöjjön két nap múlva, mert most nem kaphatja meg gyógyszerét. A sorban állás mindenképpen megnő a gyógyszertárakban. Nem tudjuk, mi lesz, ha elveszik a recept, vagy elgurul egy-két szem gyógyszer, vagy a beteg kihányja.

– A gyógyszerek kiszerelhetősége sem egyforma. Vannak 28 vagy 50, 60 stb. szemes készítmények. Akkor ezeket fel kell bontani?

– Sok ilyen több havi kiszerelésű gyógyszer van, például a szívbetegségek kezelésére alkalmazott Digoxin ötven darabos. Nagy kérdés az inzulin felírása is. Ki kell számolni a harminc napra esedékes egységszámot, és ki kell szorozni azt, hogy ez hány ampullát jelent. A "tört" ampullát persze ki lehet egészíteni, vagyis ha 2,6 darab ampullát kapunk, akkor felírhatunk hármat. Ezért fel kell bontani a dobozokat, melyekben jelenleg öt ampulla van. De ez már a patikák feladata lesz. A krónikus gyógyszerek mellett ott van például az antibébitabletta, melyből az árából adódóan a háromhavi kiszerelésűt érdemes megvenni. Ezután hogyan írjuk fel? – kérdés ez is.

– Ha felbontják a dobozokat, akkor a kötelezően mellékelendő használati utasításokkal mi történik?

– Nem tudjuk. Előfordulhat, hogy majd fénymásolják a használati utasításokat a patikában, illetve amibe becsomagolják, azon feltüntetik az adagolást is.

– Ön szerint mi a célja az új szabályozásnak?

– Talán a gyógyszerhalmozás és a gyógyszerpazarlás megelőzése. Cél lehet, hogy a beteg rendesen szedje gyógyszerét, és ne a fiókban halmozza fel a feleslegesen kiváltott mennyiséget.

– Valóban, aki igazán rászorult, súlyos krónikus betegségben szenved, hanyagul szedi gyógyszerét?

– Nem hinném. Azt tapasztaljuk, sőt látjuk a gyógyszerfelíró programunkban, hogy a megadott időközönként jönnek receptet felíratni. Egy súlyos szívbetegségen, vagy más problémán átesett beteg tisztában van a  kockázattal, ezért rendszeresen szedi gyógyszerét. Természetesen előfordul az is, hogy bespájzolják, de nem ez a jellemző.

– Vajon, miért tüntették ki azzal a figyelemmel a koleszterincsökkentő tablettákat, hogy márciustól csak a hatóanyag szerepelhet a vényeken?

– Ezt sem tudjuk. Márciustól a hatóanyag alapján a három aktuálisan legolcsóbb készítményt, amiről előfordulhat, hogy semmi információnk sincs, kell felajánlani a betegnek a patikában. A beteg ugyanakkor ragaszkodhat az ismert nevű, jól bevált gyógyszeréhez, amit aláírásával kell igazolnia a recept hátulján. Rengeteg generikum van, de ezek az "utángyártott" készítmények nem mind azonosak az eredetivel. Mellékhatásaikat sem ismerjük mindegyiknek, ami kérdés lehet például a laktózérzékeny betegeknél – véli dr. Percs Erika.

* * *

A világban bárhol az állami egészségügyi kiadások csökkentését szolgálja az olcsó árú generikus készítmények elterjesztése. De az is a háttérben állhat, hogy a folyamatosan (akár hetente) emelkedő gyógyszerárak mellett bevételkiesést jelent az államnak, ha valaki hónapokra előre megveszi a készítményeket. A WEBBeteg egészségportál és a Szinapszis piackutató cég közös kutatási eredménye szerint az ország lakosságának 47 százaléka valamilyen krónikus betegségben szenved. Ezen lista élén a magas vérnyomás áll, az allergia, a mozgásszervi megbetegedések és a cukorbetegség folytatja a sort. Ebből az a következtetés is megállapítható, hogy az ország lakosságának fele havonta fordul meg majd a patikákban, miután vélhetően tartósan szed gyógyszert.