Emlékezés és tiszteletadás

Holokauszt emléknap a baki általános iskolában

Garamvölgyi György, a baki általános iskola igazgatója a kiállításmegnyitón úgy fogalmazott, jó lenne megélni azt a biztonságot, hogy mindenki mögött boldog élet állhasson, ugyanakkor meg kell tanulnunk veszteségeink elgyászolását is. A bűnökkel szembe kell nézni, de okulni kell a történelemből. S ha megteremtjük lelkünkben a békét, a világ is békésebb lesz, szólt a gyerekekhez.

Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke az emlékezés, emlékeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. (2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, ami arra a sajnálatos eseményre utal, hogy 1944-ben ezen a napon kezdték meg a hazai zsidóság gettóba zárását.) Kiemelte, csak úgy érthetjük meg a másik embert (tartozzon bármely népcsoporthoz), ha ismerjük egész életét, történetét. Ha nem tudunk a másikról semmit, akkor a holokausztot sem érthetjük meg. Ebben lenne szerepe az oktatásnak, a zsidótemetők látogatásának, tiszteletet adva a halottaknak, és emlékeztetve magunkat arra, hogy mi mindannyian együtt élünk a világban.

Siklósiné B. Judit elmondta, a zsinagógák nagy közösségeket fogtak össze, amelyek nem csak imaházak voltak, hanem iskolák is. A textilművész az általa készített kipákkal ajándékozta meg a hetedik osztályos fiúkat, kérésüknek eleget téve.

A folytatásban Kajári Attila tankerületi igazgató arról beszélt, hogy a rendezvényre több településről meghívott iskolaigazgatók és történelemtanárok módszertani bemutatórákon és konferencián vesznek részt a holokauszt emlékezete az általános iskolai oktatásban témakörben.

Pálos Henrietta, a Pacsai Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, múltunk, hagyományaink ápolása, elődeink tisztelete az oktatás, nevelés szerves részét kell, hogy képezze. Ez a rendezvény megmutatja, hogyan kell méltó módon emlékezni, tiszteletben tartani más szokásokat, kultúrákat. Ha így teszünk, és erről példát mutatunk gyermekeinknek, akkor emberségesebb, színesebb, boldogabb lehet közös életünk.

Szántó Imréné dr. Balázs Edit, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi docense azt mondta, a holokauszt emléknap bevezetése óta egyre több pedagógus érdeklődik helytörténeti anyagok iránt. Megemlítette, hogy Szarka Lajos volt tanítványa több kötetben dolgozta fel a zalai zsidóság történetét. Úgy fogalmazott, ezek a kiadványok óriási segítséget adnak a pedagógusoknak, hogy helytörténeti aspektusból, a helyi egyének és családok oldaláról közelítsék meg a holokauszt történéseit és miértjeit.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóság nem a holokauszttal jelent meg hazánkban sem, hiszen a zsidóság története része a magyar történelemnek, de ez sajnos nem derül ki a történelemkönyvekből.