Zalaegerszeg és Nagykanizsa az ÁSZ előtt

Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezték, valamint kitértek a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra is.

Kiadáscsökkentő intézkedések a megyeszékhelyen

A zalaegerszegi önkormányzat adóssága az ellenőrzött időszakban 1,6 milliárd Ft-ról 2,1 milliárd Ft-ra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott, összességében 5,7 milliárd Ft-ot. Az Önkormányzatnál a befejezett fejlesztések 2007-2010. évek között teljesített kiadása 5,9 milliárd Ft volt. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 17,4 milliárd Ft kiadást teljesítettek. Felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 6,1 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt jelentett. Az önkormányzat működésének pénzügyi egyensúlyát folyószámlahitel igénybevétele nélkül tudta biztosítani. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel kezelték. A vizsgált időszakban 1,9 milliárd Ft összegben kötöttek hitelszerződéseket, amelynek 46,7%-át vették igénybe.

A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 1,7 milliárd Ft, melyek törlesztésére figyelembe vehető forrásokat nem nevesítették, azonban fedezetül szolgálhat a 10,9 milliárd Ft forgalomképes ingatlanvagyon - amelyet pénzintézeti kötelezettséghez kapcsolódóan jelzálogjog nem terhel - továbbá az önkormányzati saját bevételek.

A fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 2,6 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az önkormányzat, melyet 0,9 milliárd Ft EU támogatásból, 1,5 milliárd Ft saját forrásból, továbbá 0,2 milliárd Ft megkötött hitelkeret szerződésekből tervez finanszírozni.

Az önkormányzat a pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok, eszközök bérbeadása, szolgáltatások díjkötelessé tétele, átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése, valamint létszámcsökkentések, civil szervezetek támogatásának csökkentése, egyéb takarékossági intézkedések) amelyek az adatszolgáltatása szerint együttesen 1,3 milliárd Ft-tal javították pénzügyi helyzetét.

Az önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid és közép távon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére fel kell készülniük.

Az ÁSZ a vizsgálatot követően a zalaegerszegi városvezetésnek azt javasolja, hogy dolgoztassanak ki a működés pénzügyi egyensúlyának hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését.

Vizsgálják meg továbbá meg az önkormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges belső és külső források rendelkezésre állását, és ebből a szempontból értékeljék az önkormányzat beruházásait, intézkedjenek a beruházásokkal létrehozott létesítmények működtetését biztosító források költségvetési rendeletekben történő feltüntetéséről.

Önként vállalt feladat az uszoda üzemeltetése Kanizsán

A nagykanizsai önkormányzat széleskörű feladatellátását 2010. december 31-én a polgármesteri hivatallal együtt 30 költségvetési szerv, valamint 12 gazdasági társaság (ebből 6 társaságban az önkormányzati tulajdoni részesedése 100%-os) végezte. A 2010. évi teljesített működési kiadások 6,4%-át, 1,1 milliárd Ft-ot önként vállalt feladatok ellátására fordították. Az önkormányzat önként vállalt feladatának tekintette az uszoda és strandfürdő üzemeltetést, úszásoktatást, városi rendezvények szervezését, valamint a rehabilitációs foglalkoztatás, helyi média, civil szervezetek, egyesületek működéséhez pénzeszközök biztosítását. Ezek ingatlan- és vagyonüzemeltetéssel, lakásgazdálkodással, közterület fenntartással, uszoda és strandfürdő üzemeltetésével, temetőfenntartással, szociális és rehabilitációs foglalkoztatással, ivóvíz- és szennyvízszolgáltatással, helyi tömegközlekedéssel, televíziós műsorszolgáltatással, lapkiadással, informatikai szolgáltatásokkal foglalkoznak. A fekvő- és járóbeteg-ellátást költségvetési intézmény látja el.

Az önkormányzat folyó költségvetési egyenlege a 2007-2010. évek között összességében 4,4 milliárd Ft forrástöbbletet mutatott. A forrástöbblet a 2007. évről 2008. évre növekvő, azt követően folyamatosan csökkenő mértékű volt. Az emelkedést az iparűzési adóbevételek, az illeték- és áfa bevételek, valamint költségvetési és OEP támogatás többlete eredményezte. A 2009. évtől a helyi adóbevételek további növekedése nem tudta ellensúlyozni az illeték bevételek (az ingatlanforgalom visszaesése miatti), valamint az átengedett szja és az állami támogatások (a központi forráskivonás hatására történt) csökkenését.

A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható, emiatt az önkormányzat adóssága – az 1,3 milliárd Ft összegű adósságszolgálatra teljesített kifizetés ellenére – jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az átmeneti likviditási hiány finanszírozása folyószámlahitellel, a fejlesztési forráshiány hosszú lejáratú fejlesztési hitel igénybevételével történt. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. Az adósságállomány 2007-2010 között 2,6 milliárd Ft-ról 5,4 milliárd Ft-ra emelkedett, amelyből az árfolyamváltozás miatti különbözet 0,6 milliárd Ft volt.

A pénzügyi egyensúly megőrzésére és javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tettek (helyi adóbevételek növelése, költségalapú lakbér bevezetése, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), melynek együttes hatásaként 2,2 milliárd Ft-tal javult a pénzügyi helyzet.

A nagykanizsai önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére a zalaegerszegi önkormányzathoz hasonlóan fel kell készülnie és az ÁSZ a megyeszékhelyhez hasonló javaslatokat adott a városvezetésnek.