Idei várakozások a mezőgazdaságban

Pál György ügyvezető igazgatóval beszélgettünk

– A nehézségek ellenére jó termésátlagot értünk el az őszi árpa, búza és repce tekintetében egyaránt. Mivel nagyon enyhe, szinte fagy nélküli tél volt, a kórokozók és kártevők túlzott elszaporodására kellett számítanunk. Az árpánál korán jelentkezett a hálózatos levélfoltosság, amit gombaölő szeres védekezéssel időben akadályoztunk meg. A növény szép termésátlaggal hálálta meg a gondoskodást. A csapadékos időjárás következményeivel az árpa idei vetésénél is küzdöttünk. A talajok nem száradtak ki, ezért minden őszi vetésű szántóföldi növény, a búza, az árpa és a repce alá is szántanunk kellett, amit egyébként nem szoktunk, hiszen átlagos évben a forgatás nélküli talajművelést alkalmazzuk. Csak így tudtuk a megfelelő minőségű magágyat elkészíteni a vetéshez, ami természetesen plusz költséggel járt.

A repcének nagyon kedvezett a tavalyi enyhe tél, ami az idei termésátlagokban meg is mutatkozott. Az enyhe időjárás azonban több védekezést kívánt meg a rovarkártevők ellen, főleg a virágzás időszakában. A sok csapadék nemcsak az aratást nehezítette meg, hanem a repce vetését is. Nagyon nehéz volt megfelelő magágyat készíteni az apró repcemagnak, másrészt kikelését is nehezítette, A sokszor és hírtelen nagy mennyiségben lezúduló úgynevezett csapó eső sok táblánkat nagyon megtömörített és levegőtlenné tett. Vannak olyan tábláink, melyek sorsa majd jövő tavasszal dől el. Idén a repce sikeres növényvédelmét a neonikotinoid alapú rovarölős csávázószerek betiltása is nehezítette, hisz ez az anyag nyújtott keléskori védelmet a kikelt repcében, a repcedarázs álhernyója valamint a repcebolha ellen. Így ebben az esetben csak több vegyszerrel illetve többszöri permetezéssel tudjuk megvédeni az olajos növényt, ami egyben több ráfordítást is hozott az input költségekben.

– Az őszi búzánál idén a sárgarozsda jelentett fokozottabb veszélyt.

– Tizenöt éve nem fordult elő ilyen mértékű sárgarozsda-fertőzés az országban, ami minőségi romlást okozott a gabonában. Nálunk is felütötte a fejét. De úrrá tudtunk lenni rajta plusz gombaölő szeres védekezéssel, másrészt azzal, hogy már évek óta olyan külföldi fajtákat is vetünk, melyek rezisztensek illetve kevésbé érzékenyek erre a fertőzésre. A sok csapadék miatt elhúzódott az aratás, a búza többször megázott, ami nem kedvezett a minőségnek. Az aratás elején még egy szinten volt a malmi és a takarmánybúza ára, ami az aratás végére megváltozott, a jó malmi búza kereslete és ára növekedett, míg a takarmányé lezuhant. A csapadékos időjárás egész évben felülírta terveinket, most az őszi munkák során is arra kell törekednünk, hogy minél jobban kihasználjuk a napsütéses időszakokat.

A szóját szintén jó termésátlaggal takarítottuk be. Tavasszal még örültünk az esőnek, hiszen szép tőszámmal kelt ki a pillangós növény. Fokozottabban kellett azonban védekezünk a szklerotínia ellen, ez a gombabetegség az idei csapadékos párás időben termésveszteséget is okozott.

– A kukorica éveken át az aszálytól szenvedett, most hogy bírta a sok csapadékot?

– Igen jól, a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is kedvezett fejlődésének. Felvásárlási árának azonban nem, mivel országosan is nagy termésátlagokat prognosztizálnak. Az eddig leesett sok csapadék most, a hamarosan kezdődő aratásnál azonban problémát vetít előre. Kérdés, vajon megfelelő víztartalommal takaríthatjuk be a kukoricát, mert ha nem, akkor az a szárítási költségeket fogja megnövelni.

– Hogyan teljesítettek idén a gyümölcsösök?

– Az időjárás kedvezett a gyümölcsöknek. Meggyesünk hozta az elvárt termésátlagot és minőséget, felvásárlási árával azonban nem lehetünk elégedettek. A tavalyelőttihez és a tavalyihoz képest felére csökkentek, amit a meggybefőtt-készletek nagyságával magyaráznak. A meggyfákat idén a moníliától kellett jobban védeni, főleg a kiskertekben. A körtés a várttól kissé alább teljesített a gyenge virágzás következtében. De nagyon szép gyümölcsöket "adott", szinte minden egyes darab elérte az étkezési méretet. A lékörte-kihozatal minimális volt. A sok eső következtében, ami miatt idén nem kellett öntözni a gyümölcsösben, az almák is szép nagyra növekedtek. Ez problémával is járhat; hogyan bírják a tárolást, az csak jövő februárban derül ki. Megelőzendően a bajt, rendkívül ügyelünk arra, hogy csakis a megfelelő tárolási érettségben kerüljenek be az almák a hűtőkamrába.

– Hol tart az almás megújítása?

– A régi felszámolásával húsz hektáron ültettünk új fajtákat. A jégháló már kint van, a csepegtető öntözőrendszer is hamarosan a helyére kerül. A beruházást a 2013-as kertészeti géptámogatáson belül elnyert forrásból is finanszíroztuk. Olyan új fajtákat telepítettünk, amelyek az itteni időjáráshoz alkalmazkodva könnyen pirosodnak. A kivágások miatt idén kevesebb almánk lesz, és sajnos a felvásárlási árával sem lehetünk elégedettek. A piacot az orosz embargó és ennek következtében fellépő lengyel keresleti többlet befolyásolja kedvezőtlenül. A bekövetkezett károk kompenzálására megnyílt uniós támogatással nem tudtunk élni, mert a hazánknak szánt keret hamar elfogyott. Az alma nagyon alacsony felvásárlási ára jelenleg nem fedezi ráfordításainkat, így csak a tavaszi értékesítés sikerében bízhatunk.

Az alma nagyon egészséges gyümölcs, ezért is tettük le voksunkat a minőségi étkezési alma előállítása mellé. Új, a piacon jobban kelendő fajták telepítésével az a célunk, hogy világszínvonalú almaültetvényt hozzunk létre.

– Tart még az almaszüret. Hány embert foglalkoztatnak?

– Örömünkre szolgál, hogy kertészeti ágazatunk a szüreti munkák során 80–100 embernek is biztosít jövedelem-kiegészítési lehetőséget egy-másfél hónapon át.

– Hogyan látja, milyen eredménnyel zárhatják a 2014-es esztendőt?

– Minden körülményt összevetve a Zalagrár Kft. idén is teljesíti az elvárást, vagyis várhatóan szép eredménnyel zárhatjuk az évet – köszönt el Pál György ügyvezető igazgató.