Öngyilkos lett-e Teleki László?

Helyszínelés egykor és ma – bemutató a múzeumban

Dr. Anti Csaba László, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság, Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztályának osztályvezetője korabeli dokumentumok segítségével mutatta be, hogyan zajlott a rendőrségi vizsgálat a gróf Szervita téri palotájában, ami az első fotóval is dokumentált helyszínelés volt a magyar kriminalisztikában.

1861. május 7-ének éjszakáján pisztollyal vetett véget életének gróf Teleki László, a szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja, az 1861-es országgyűlés Határozati Pártjának vezére. A politikus holttestét másnap reggel találták meg. A halál oka: szívlövés.

Pest főkapitánya, Thaisz Elek vezette a nyomozást, aki mások mellett a helyszínre hívta Kirner József puskaművest és Mayer György fényképészt. A szemle során jegyzőkönyvbe vették a lakosztályok elhelyezkedését Teleki László hálószobájához képest, ahol holtan találták a grófot. A bizottság a berendezést is jegyzőkönyvbe veszi: "az asztal végén nyitott pisztolyszekrény (...) ugyancsak ezen asztal nagy fiókjában találtatott az elhunytnak, mint látszik be nem végzett országgyűlési beszédje."

A holttestet és környezetét még alaposabban írták le. Hogyan fekszik, milyen ruházatot visel. Vérfoltokat csak testen és közvetlenül mellette találtak, máshol nem, a boncjegyzőkönyv azt is megállapította, hogy véres volt a tenyere.

Ma már elég hiányosak a rendelkezésre álló adatok. Nincs meg a gyilkos fegyver, a Teleki-palota pedig elpusztult a II. világháborúban. A tárgyi bizonyítékok közül csupán néhány tealevél maradt meg, Teleki utolsó teájából. Az egykori rendőrségi jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy jó néhány lényeges körülményt nem vettek figyelembe. Például azt, hogy a családtagok miért nem észlelték a lövést, amit a városi éjjeliőr hallott. S miért írták át korábbra Tisza Kálmán látogatásának idejét a jegyzőkönyvben.

Az öngyilkosság verzióját erősíti, hogy a hely, ahol a pisztoly a földre koppant és nyomot hagyott a padlón, nagyon közel volt a falhoz. Ha Teleki valóban ott állt, nem fért volna el vele szemben a gyilkos a hosszú csövű pisztollyal. Ezt szemléltette is Anti Csaba László.

Az eset mai újragondolása alapján azt feltételezik, hogy talán a családtagok helyezték a fiókba az asztalon hagyott, másnap elmondandó beszédének befejezetlen kéziratát. Nehogy ez a beszéd, melyben Deák Ferenccel vitázott volna, összefüggésbe kerüljön a halálesettel – sejteti a kiállítás katalógusában Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója –, mert ez talán nem használt volna az udvarral való békülési folyamatnak.

Az előadás előtt Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-levéltárosa, a Teleki-kiállítás kurátora mutatta be az érdeklődőknek a Göcseji Múzeumban berendezett Teleki László – az Országgyűlés halottja – 1861 - Pesti helyszínelők című kiállítást, amely július 9-től október 12-ig volt látható Zalaegerszegen. A tárlatot a Rendőrtiszti Főiskola és az ORFK Bűnügyi és Szakértői Intézetének munkatársaival együttműködve hozták létre.