Utánpótlás nevelés a lőtéren

Somogyi Péter vezető edzővel, a ZTE Sportlövész Klub és Kulturális Egyesület alelnökével a sportlövészet szellemiségéről beszélgettünk; hol máshol, mint az Ebergényi úti lőtéren. Amiről kevesen tudják, hogy az ország egyik legnagyobb létesítménye. Ötven méteres kültéri-, és tíz méteres beltéri pályával egyaránt rendelkezik.

Az edző – aki 1998 óta maga is folyamatosan versenyez – azt meséli, hogy a klubjuk 2011-ben jött létre Pálos Tamás elnökletével, ám Zalaegerszegen ennél sokkal régebbi hagyományai vannak a lövészetnek. Maga a lőtér a 70-es években épült, akkor az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) tulajdonában volt. Később az önkormányzathoz került a pálya, melyet ma a Polgári Lövész Egyesülettel és a Göcsej Sportlövész Egyesülettel közösen használnak.

A ZTE Sportlövész klub főleg az olimpiai versenyszámokat preferálja és utánpótlás neveléssel is foglalkoznak. Szinte heti rendszerességgel járnak országos versenyekre, külföldi ligákra (főleg Szlovéniába és Németországba), de olimpiai kvalifikációs versenyeken is részt vesznek. A tízméteres pályán légfegyverekkel, számszeríjakkal lőnek, a kinti pályán pedig az ötvenméteres (vagyis kispuskás) versenyszámra készülnek.

- Ez egy kortalan sport, hiszen bármelyik életkorban elkezdhető – mondja Somogyi Péter. Sőt, az idősebb életkor és a tapasztalat itt egyáltalán nem hátrány. Gyerekek estében pedig türelemre, önkontrollra nevel, sőt az állóképességet is fejleszti. Bár sokan férfias sportnak gondolják, rengeteg tehetséges női versenyző van Magyarországon is, külföldön pedig a lövészek fele hölgy. A nők jól bírják a monotóniát és a kellő türelmük, szorgalmuk is megvan ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el.

Somogyi Péter edző és Kurucz Máté versenyző

Tény, hogy a sportlövészet a vadászatból fejlődött ki, ám az alelnök szerint a kettőnek teljesen más a pszichológiája. Ami a sportlövőket motiválja az az, hogy a lehető legnagyobb precizitással jutassák célba a lövedéket. Persze sokan érdeklődnek a fegyverek, vagy a régi sportfegyverek iránt, de alapvetően mindenkit maga a sport és az egyre jobb teljesítmény inspirál. Az edző a versenyzőknek általában kisegítő mozgásformákat is ajánl. Ilyen például a lovaglás, az úszás, a futás vagy a kondizás/gimnasztika. Ez utóbbi azért is hasznos, mert a légfegyver súlya például öt és fél kilogramm, amit hosszú ideig kézben tartani már elég nehéz feladat.

S bár a sportlövészet egy komoly koncentrációt és fegyelmet igénylő technikai sport, kitartó gyakorlással lehet gyors és látványos sikereket elérni. Somogyi Péter példaként említette az egyik növendéküket, Kurucz Mátét, aki 2015-ben a serdülő bajnokságokon mindenhol az élen végzett, az országos versenyen pedig második helyezett lett, annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt csatlakozott a klubhoz. Az egyesület iránt az indulás óta folyamatosan nő az érdeklődés. Az alelnök azonban azt mondja, nem az a cél, hogy túlnőjék magukat, mert kevesebb növendékkel hatékonyabban lehet együtt dolgozni. Inkább egy kisebb, ám ütőképes csapatban hisz.

Felújításra és téliesítésre szorul a külső pálya

Ami a felkészülést illeti: a téli hónapok főleg a benti edzésekről és így a légfegyverről szólnak. A kinti ötven méteres pályát ugyanis nem tudják a hideg időben használni, mert nincs téliesítve. Általánosságban is elmondható, hogy a lőtér felújításra szorul, az elmúlt évtizedekben nem nagyon volt mód fejlesztéseke. Bár a szülőktől kapnak támogatást, az elsősorban a felszerelések beszerzéséhez nyújt anyagi segítséget. Erre szükség is van, hiszen a lőszerek, a speciális ruhák, valamint a versenyzők utaztatása és elszállásolása nem olcsó. A lőtér felújításához mindenképpen egyéb, külső forrásra lenne szükség.