Vezető hírek

Az elmúlt hét bővelkedett világnapokban, bár tulajdonképpen ez majdnem minden hétről elmondható, hiszen szinte már mindennek (legyen az tárgy, élőlény, vagy akár szemléletmód) van nemzetközileg jegyzett napja. Egy részük tényleg komoly és fontos dolog, a többi meg sokszor totális idiótaságnak tűnik.

Manapság már teljesen természetes dolog, hogy okos eszközeinket különféle applikációkkal turbózzuk fel, melyek aztán segítenek minket a hétköznapi élet számos területén, de akár egészségi állapotunkat is figyelemmel kísérhetjük velük. Az app-ok kulisszatitkairól azonban a laikusok keveset tudnak, hiszen ritkán kerül szóba a fejlesztés és az üzemeltetés.

50 évvel ezelőtt vették tervbe a létrehozását, 20 éve helyi védettségű a Csácsbozsoki Arborétum, a Zalaegerszegi Erdészet fenntartásában. Ennek kapcsán kérdeztük Pintér Csaba erdészetigazgatót.

A címben szereplő kérdés arra vonatkozik, hogy meg kell szeretnünk a helytelenül leírt igekötős igék látványát, vagy elég, ha egyszerűen csak elfogadjuk azt a tényt, hogy bizony létezik ez a jelenség. Hiszen a nyelv és az írásmód is változik, még ha a helytelenség sokszor bántja is a szemünket.

Mindenki életével együtt jár a képzőművészet, hiszen folyamatosan képezzük magunkat. A művészet pedig egy olyan felület, ami fel tud szívni bármit – hangzott el a ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online galériájának finisszázsán.

Április 21-e a bölcsődék napja, amely napon Zalaegerszeg önkormányzata díjakat adott át az arra érdemeseknek a szűk körű, a járványügyi előírások betartásával megrendezett ünnepségen, a városházán.

Az év elején sok utas meghökkenve tapasztalhatta, hogy egy nagyon fiatal, filigrán, lány ül az autóbuszvezető ülésen. A második meghökkenés pedig útközben jött, hogy micsoda jól vezeti a buszt. Kiss Dóra, akkor még csak próbaidős kolléga volt, ezért várni kellett az interjúval.

Megáldották az új keresztet a bazitai Avilai Szent Teréz-templom kertjében, amely a régi, több mint száz éves feszületet váltotta fel Zalaegerszeg városrészében.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Lapszám a lapszámban – röviden így lehetne összefoglalni a most megjelent Pannon Tükör tartalmát. A periodika ugyanis a megszokott rovatain túl, a Hévíz folyóiratot is magában rejti. Persze nem teljesen, inkább csak a lírai részekre fókuszálva.

A város fejlődését a II. világháború után alapvetőn meghatározta az a kedvező lehetőség, hogy megtartotta a megyeszékhelyi rangját. Ezt követően az egyre erőteljesebbé váló gazdasági fejlődés hatására a népesség növekedési üteme felgyorsult.

A múzeumi épületek pszichológiája és a műtárgygyűjtés lélektana is szóba került azon az online eseményen, melynek Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt a vendége. Az American Corner Pécs programsorozata (melynek keretében különféle virtuális tárlatvezetéseket tartanak) ezúttal a new york-i Guggenheim Múzeumba kalauzolta el az érdeklődőket.

Sikeres volt a Húsvéti Tojás Aukció, közel 1 millió forint gyűlt össze a Zalaegerszegi Gyermekotthon számára. Mint ismert, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kezdeményezésére a húsvéti időszakban öt zalaegerszegi képzőművész készített nagyméretű, színes tojásokat, melyek a belvárosban voltak láthatók.

Április 14-től, a könyvtárosok világnapjától ismét igénybe vehető a Könyvtár a küszöbön szolgáltatás a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, a József Attila Városi Tagkönyvtárban valamint az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban Zalaegerszegen. Aznap délig csaknem 450 könyvet kölcsönöztek ki a három bibliotékából, ami igazolja, hogy a járványhelyzet ellenére nem lankadt, inkább erősödött a szolgáltatás iránti érdeklődés.

Megkezdődött Zalaegerszegen a Szenterzsébethegyre vezető út felújítása, ami kétszáz métert érint 52,4 millió forintos beruházás keretében. A későbbiekben megújulhat a Szenterzsébethegyen átvezető út is. Minderről sajtótájékoztató keretében számolt be a város vezetése a helyszínen.

Közel menni egy képhez annyit jelent; együtt vagyunk vele. Jobban kirajzolódnak a formák és a színek is, utóbbiak pedig különféle érzéseket váltanak ki belőlünk. Persze ugyanilyen fontos, hogy egy-egy kiállítóterem egészét is szemügyre vegyük. Hogy miképpen kommunikálnak az ott elhelyezett művek egymással?

Jó gének, a kibontakozás támogatása, minőségi iskolák, kiváló tanárok, szorgalom, szülői menedzsment. A tehetséges gyereket, diákot előre vivő tényezők. Csiszár Alíz, az Ady-iskola hatodikosa, mindezeket megkapta, van is látszata.

A zárvatartás ellenére egy percre sem állt le az élet a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban. A zárt falak mögött kezdetét vette az a munka, amelynek következtében minden, amivel foglalkoznak, felkerült az online térbe. Ezáltal olyan digitális archívumra tettek szert, amelynek elkészítésére nem lett volna lehetőségük a látogatók fogadása mellett.

Zalaegerszeget nemcsak domborzati viszonyai teszik különlegessé, de az is, hogy ezeket a változatos hajlatokat, dombokat pincék, házak sokasága uralja, ami már messziről feltűnik a városba érkezőknek. Szinte minden irányban zártkerti területek veszik körül a várost, amelyek már túlnőttek egykori funkciójukon, mert a lakosság lakóhelyként is birtokba vette.

Picassotól a Rózsaszín párduc képi világáig sok minden inspirálja. Illusztrátorként a vázlatosabb, lendületesebb grafikai megoldásokat kedveli. Ez látszik Kertész Erzsi legújabb mesekönyvének (Mindig másnap) illusztrációin is, melyeket egy egervári grafikus, Korbuly Ági készített.