Lapszám- és kötetbemutató a széppróza napján

Az irodalmi és kulturális folyóirat címlapján ezúttal egy báli ruhát viselő hölgy fotóját láthatjuk az 1920-as évekből. A fiatal nő ebben az öltözékben jelent meg az Arany Bárány szálló egyik estélyén. Emiatt, illetve a városszerte zajló farsangi bálok apropóján a lapszámbemutató résztvevői is beöltöztek korabeli ruhákba. A folyóiratban egyébként Megyeri Anna jóvoltából a szálloda történetéről is olvashatnak az érdeklődők, és az említett fényképet is ő bocsájtotta a Pannon Tükör rendelkezésére.

Pannon Tükör és szakrális fantasy

Bubits Tünde főszerkesztő arról is megemlékezett, hogy február 18-án ünnepeljük a magyar széppróza napját, ami Jókai Mór születésnapjához és munkásságához kapcsolódik. Korábban vita volt arról, hogy Jókai, vagy Esterházy Péter születésnapjához csatolják-e az irodalmi ünnepnapot. Mivel azonban Esterházy áprilisi születésű – és az közel esik a kötészet napjához – Jókai lett a befutó. Ennek ellenére a főszerkesztő Esterházyról is megemlékezett néhány gondolattal.

Tóth Renáta, a könyvtár igazgatóhelyettese, Karáth Anita tanár, Juhász Kristóf író, Takáts Eszter dalszerző, énekes és Bubits Tünde főszerkesztő

Ami a Pannon Tükör legfrissebb számát illeti, elhangzott: ismét sok újdonság és érdekesség olvasható a folyóiratban. A verseken, prózákon, tanulmányokon túl Zalaegerszeg orgonáiról is találunk érdekességeket, Hajdók Judit orgonaművész kutatómunkájának köszönhetően. Zalaegerszeg egykori orgonistája a rendezvényen elmondta: húsz éve foglalkozik orgonakutatással, ami az ország teljes területét érinti. Rengeteg levéltári iratot böngészett már át azokért a pár soros mondatokért, vagy utalásokért, melyek egy-egy település orgonájának építésére vonatkoznak. Országos viszonylatban a zalaegerszegi orgonák fiatalnak számítanak, az evangélikus templom hangszere például szinte az eredeti állapotot tükrözi.

Az est részeként mutatták be a budapesti születésű Juhász Kristóf író, újságíró Boldog halottak napját! című kötetét. A szerzővel – aki feleségével, a zalaegerszegi Takáts Eszter dalszerző-énekessel nemrégiben költözött Szentkozmadombjára – Karáth Anita beszélgetett. A bemutatót Takáts Eszter dalai kísérték.

Boldog is, meg halottak napja is. Hogy jön össze ez a két dolog? – vetődött fel mindjárt az elején. Juhász Kristóf egy párhuzamos világba kalauzolta a hallgatóságot, ahol a Boldog halottak napját! köszönés egy kiegyensúlyozott, és teljesen normális dolog. A szerző úgy látja, hogy a mai posztmodern világban minden fel van borulva, furcsán állunk hozzá a halálhoz is, meg a születéshez is. Kicsit el vagyunk idegenedve tőlük. Ugyanakkor vigaszért a groteszk és abszurd dolgokhoz nyúlunk. Kinevetve sokszor saját nyomorunkat.

A tizenkilenc rövid elbeszélésből és két kisregényből álló könyv műfaját az író – megelőzve a kritikusok címkéit – szakrális fantasyként, vagy beavatási fikcióként határozta meg. A történetekben mágikus, szakrális és groteszk elemek keverednek, de klasszikus figurák (Jókai, Petőfi) is felbukkannak, abszurd helyzetekben. Sok szereplő pedig amolyan átjáró lélek, vagy „kapufigura”; az élők és a holtak világa között.

Az csak hab a tortán, hogy a könyv fekete borítóján egy kivágható és összehajtogatható koporsót találunk.