Nyulak, tojások, tyúkok, csirkék kerámiából

A keszthelyi kerámiaműhely húsvéti bemutatkozása

Simon Edit keramikus, népi iparművész, szakkörvezetőn kívül Czibor Imre, Felgenhauser Angelika, Hertel Gudrun, Kartali Zsuzsanna, Kollár Szabolcs, Kiss E. Hajnalka, Kovácsné Stirvaki Katalin, László Alfrédné, Nagy Ildikó, Oravecz Viktória, Törzsök Endréné, Varga Ferenc, Plantek Gizella, Szabóné Vali, Szalma Szilvia, Szép Valéria, Végh Mária, Zsikla Krisztina is elhozta munkáit. A gyerekek alkotók közül: Horváth Emese, Lóki Dániel, Somogyi Csenge és Takács Lara ünnepre készített díszeit is közszemlére tették.

Dr. Petánovics Katalin nyugalmazott néprajzkutató beszélt a szép, ötletes, humorral és szívvel teli munkákról, a kedvesnek, bűbájosnak, aranyosnak és örömszerzőnek titulált tárlatról. Szabó Lőrinc: Az árny keze című versének szavalásával azt kívánta, hogy a hit, a közösség, a szeretet, a kéznyújtás Húsvét ünnepén mindenkiben erősödjék. A néprajzos szakember Jézus feltámadásával, keresztútjával kapcsolatos közkeletű és nem annyira ismert történeteket és legendákat osztott meg a közönséggel, de említést tett arról is, hogy miért a nyúl hozza a tojást. Szót ejtett az emmauszi útról, húsvéthétfő jelentőségéről, környékbeli szokásrendjéről.

Felemlegette saját, a húsvéti szokásokat gyűjtő, a 2000-es évben tett szentgyörgyvári útját, amely annak a lényeget hordozza, hogy évtizedekkel korábban egy keresztanya keresztgyermekeinek átadott három ajándék tojása is képes volt óriási örömet okozni. Szerinte ma sem a húsvétra kapott több száz játék tesz boldoggá egy gyermeket.