Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a hangversenyterem

Volt zsinagógából többfunkciós kultúrház

Negyvenéves évfordulóját ünnepli idén a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem. Az 1980-as évek elején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a második világháború után funkcióját vesztett, majd méltatlanul raktárépületként használt, romos állapotú volt zsinagógát kulturális intézménnyé alakítsák. A felújítás a megyei lap egy korábbi (1982. novemberi) cikke szerint 12,5 millió forintba került, és a teljes épületet érintette a lábazattól a kupolákig. Az átalakítás terveit Pelényi Gyula építész készítette el.

(ZalaMédia archív/Pánczél Petra)

Az első nagyobb híradás a tervezett újjáépítésről 1981 nyarán jelent meg a sajtóban. Az Ingatlankezelő Vállalat (IKV) munkatársai ekkor kezdtek hozzá az 1904-ben épült zsinagógaépület átalakításához. A cél az volt, hogy egy többcélú kulturális intézményt hozzanak létre, de megőrizzék az egykori zsinagóga bizánci stílusát. Sajnos a belső terek eredeti díszei, festései a felújítás áldozatai lettek; a hangversenyterem visszafogott fehér színt kapott. Ám a pár évvel később beépített színes ablaküvegek különös hangulatot adnak a térnek, kompenzálva valamelyest a korabeli díszítés hiányát. A galériarész szerencsére megmaradt (a kiállítóteret is itt alakították ki), a régi gipsz-díszítéseket pótolták. A felújítást követően kívülről a piros, sárga színek, és a homlokzat tégla díszei domináltak az eklektikus – kissé keleties – stílusú épületen. A körülötte lévő régi kerítést viszont elbontották.

Felújítás előtti romos állapotban (Forrás: Göcseji Múzeum)

Érdekes az is, hogy a tornyok tetején lévő gömb alakú kupolákat rézlemezzel burkolták be, ami még látványosabbá tette az összképet. Az épület hátsó oldala egy hagymakupola-szerű toldalékot is kapott. Pelényi Gyula erről akkor úgy nyilatkozott, hogy azért volt rá szükség, mert itt lehetett csak elhelyezni a kulturális intézmény kiszolgáló egységeit; öltözőket, irodákat. Már ekkor tervben volt az is, hogy orgonával gyarapszik a ház.

A belső tér régi díszítőelemei nem maradtak meg (Forrás: kereszturyamk.hu)

1982 decemberében építészeti nívódíjat nyert a zalaegerszegi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, valamint a városi tanács alkotó közössége a volt zsinagóga műemléképületének harmonikus felújításáért és a bővítéssel kialakított hangverseny- és kiállítóterem létrehozásáért. Azt mondani sem kell, hogy a felújítás a sikerek ellenére amolyan „low budget” projekt volt: rengeteg terv és ötlet nem valósult meg az alacsony költségvetés miatt.

A hátsó rész toldalékot kapott a 80-as évek elején (ZalaMédia archív/Pánczél Petra)

Ahogy azt az IKV akkori vezetője, Bertók József nyilatkozta ’81 nyarán: munkatársaik lényegesen leegyszerűsítették a tervezők elképzeléseit. Legnagyobbat a tetőszerkezeten spóroltak, hiszen a tervezők azt teljesen lebontották volna, de egy új tető felépítésére nem volt elegendő a forrás. Így inkább a tetőszerkezet megemelésével a korhadt gerendákat újakra cserélték. A különleges méretű rönköket a zalai fagazdaságban válogatták ki a szakemberek. Spórolás még itt is volt, mert 50 köbméter speciális gerendára lett volna szükség, de – mint az a nyilatkozatból kiderül – „házilag” megoldották 16 köbméterrel. Akárhogy is, az egykori zsinagóga azóta is a város legimpozánsabb, legegyedibb épülete és kulturális tere.

A belső tereket 2020-ban felújították (ZalaMédia archív/Pánczél Petra)

A 40. születésnapot Bogányi Gergely zongorakoncertjével ünneplik. Kár, hogy egy újabb Vajda Lajos kiállításra nem került most sor. Pedig a hazai modern képzőművészet egyik legnagyobb alakjának emlékezetét sokkal jobban ápolnia kellene a szülővárosnak. Ehhez egy évforduló pont jó apropó lehetne.