Milyen legyen lakóhelyünk környezete?

– Az építésügyi bürokráciacsökkentés következtében 2016. január elsejétõl az új lakóépületek esetében már nem szükséges elõzetes engedélyezési eljárás lefolytatása a kivitelezés megkezdését megelõzõen. Ezzel együtt a helyi építési szabályok kötelezõ alkalmazási köre is csökkent. Ez a jogi szabályozás idén januártól kiterjedt a lakóépületek bõvítésére is – beszél az elõzményekrõl Lengl Zoltán, a Zala Megyei Kormányhivatal állami fõépítésze. – Igény merült fel a települések részérõl, hogy a helyi épített környezetük alakításába továbbra is beleszólásuk lehessen.

Településképi arculati kézikönyvben meghatározva

– Milyen céllal született meg a településkép védelmérõl szóló új kormányrendelet?
– Az idén januártól hatályos, a rendelettel a kormány a megelõzésre szeretné helyezni a hangsúlyt. Az egyszerű bejelentéssel ugyanis a hatósági szerepvállalás háttérbe szorult. Ennek ellensúlyozására alkották meg az új településképi törvényt, hogy az önkormányzatok követendõ irányt mutathassanak az építkezõknek. A polgármesterek tájékoztatása érdekében a kormányhivatal elõadásokat tartott Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Hévízen. Itt is felhívtuk a polgármesterek figyelmét arra, hogy a törvénnyel kapcsolatos feladatokat ne kötelezettségként, hanem lehetõségként éljék meg. Annak megítélése, hogyan nézzen ki egy lakóépület, hogyan illeszkedjen környezetébe, valóban szubjektív dolog. A településképi arculati kézikönyvvel ugyanakkor az önkormányzatok be tudják mutatni a nyilvánosságnak a településeiken megõrzendõ helyi építészeti sajátosságokat és természeti értékeket, valamint ábrák segítségével egy építészeti útmutató szerepét is betöltheti.

– Hogyan tudják mindezt tálalni a kézikönyvben?
– Javasoljuk, hogy osszák övezetekre a települést, és ez alapján külön határozzák meg azon preferált területeket, ahol a településkép védelme érdekében szabályozni szükséges. Az építtetõknek elõírhatják, hogy ezeken a kiemelt területeken milyen anyagokat lehet használni és melyeket nem, továbbá meghatározhatják a tömbarányokat. Ugyanakkor lehetnek olyan utcák, ahol különösebb megkötés nem szükséges. Mindezt fotókkal, ábrákkal, kerülendõ és javasolt példákkal tudják illusztrálni. A településképi arculati kézikönyv fogja a jövõben az alapját jelenteni a helyi településképi és építési szabályoknak. Így az is a feladatuk lesz az önkormányzatoknak, hogy a meglévõ rendeleteiket felülvizsgálják. Továbbá lehetõségük lesz az önkéntes jogkövetés érdekében a településképi korlátozások ellensúlyozására ösztönzõ rendszerrel, például támogatással vagy adókedvezménnyel.

– Mik a megkötések az új jogszabály teljesítésével kapcsolatosan?
– Mind a településképi arculati kézikönyv, mind a korábbi rendelkezésekbõl is összeálló új településvédelmi és helyi építési szabályzatot tartalmazó rendeletek elõkészítésében a települési fõépítészek működnek közre. A településképi törvény elõírásaival összhangban módosították a fõépítészi tevékenységrõl szóló kormányrendeletet is, ami alapján a fõépítész által ellátott feladatok ezen új teendõkkel egészültek ki. A megyében jelenleg 13 állandó foglalkoztatású fõépítész van, a feladatok miatt a számuk vélhetõleg jelentõsen nõni fog, a határidõ viszont szoros, ez év szeptember 30-a. Arra szeretnénk kérni az önkormányzatokat, illetve a polgármestereket, hogy érezzék magukénak a feladatot, melynek elvégzéséhez minden szükséges szakmai segítséget biztosítunk a számukra. Annak érdekében, hogy a feladat a lakosság és az építtetõk megelégedését szolgálja, szükséges a minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása.

A települési arculati kézikönyv elkészítéséhez készült egy útmutató, amely a kormany.hu Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság oldaláról letölthetõ. A kormány az új jogszabály által teljesítendõ feladatok elvégzéséhez forrást is biztosít az önkormányzatoknak.

– Az új jogi szabályozástól mit várnak?
– Lakóhelyünk környezete, megjelenése szorosan hozzátartozik mindennapi életünkhöz és a helyi kultúrához. Az új szabályozás éppen ezért építészeti szemléletformáló célt szolgál. E tekintetben az is fontos, mit hagyunk örökül a következõ nemzedékre. A Zala Megyei Kormányhivatal idén immár negyedik alkalommal hirdette meg rajz- és fotópályázatát általános és középiskolás diákok számára, az idei évben a Lakóhelyem arckönyve címmel. Az épített környezet iránti fogékonyság, annak tudatos alakítása a vizuális kultúránk részét képezi. A korábbi pályázatok tapasztalatai alapján a gyerekek még észreveszik a körülöttük levõ értékeket, amelyek a felnõtté válással, idõvel megkopnak.