Megújul a zalaegerszegi Kálvária kápolna

A szűrszabó céh építtette barokk stílusban

Mint ismert, a kápolna és a temető a város egyik legrégibb épülete, épített öröksége. Az 1740-es években már állt itt valamilyen kápolna, ám amit mi ismerünk, azt 1756-ban építtette a szűrszabó céh, barokk stílusban. A síremlékek anyaga kezdetben fa volt, a kőből készült sírok, szobrok, csak az 1840-es évektől terjedtek el. A Kálvária-temetőben hét védett sír van, ezen kívül Gothard János csizmadiamester 1821-es síremlékének fejköve is oltalom alatt áll.

A temetőben látható értékes keresztek és sírok az egykori híres keszthelyi kőfaragó műhelyben készültek. A sírköveket minden bizonnyal mintakönyvek alapján faragták – mesélte az elmúlt években már több alkalommal is egy-egy városi séta során Megyei Anna, történész, nyugalmazott muzeológus.

A temető és egyúttal Zalaegerszeg egyik legrégebbi sírjele a már említett Gothard János csizmadiamester (a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor volt gondviselője) homokkőből faragott síremléke. 2021-ben másolat is készült a sírkőről; a kópiára azért volt szükség, mert a Göcseji Múzeum akkor készülő új állandó kiállításába szánták a „másodpéldányt”. A kópia elkészítését Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

A kálvária kápolna felújítása már régóta esedékes, ami azért is fontos, mert a kápolna környezetében már megújult a Kálvária tér, (a Rózsák tere), a református templom és lelkészház, valamint az evangélikus közösségi ház is.