Ünnepségek augusztus 20-án

A Fő téren tartott városi ünnepségen Manninger Jenő miniszteri biztos köszöntőjében kiemelte: 1990-ben még nem gondoltuk, hogy ennyire megváltozik a világ. Európa vezetői ma másképp gondolkodnak a kereszténységről, az államiságról és harcot kell folytatni, hogy a hagyományok tovább éljenek és ehhez kapcsolódva szervezhessük meg életünket, jövőnket. A magyar emberek számára fontos a család, a keresztény hagyomány, a nemzet. Nagyon fontosak azon helyi közösségek, akik ennek szellemében tevékenykednek.

Köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester Szent István életútját vázolta rövid történelmi visszatekintésében. Idézett az Imre hercegnek írt intelmek közül egyet: Uralkodjál szelíden és alázattal, békésen és harag nélkül! Történelmünk viharai és csapásai ellenére szerencsések vagyunk, mi, magyarok, mert egy szent király mutat utat nekünk, hogy újra és újra megváltsuk nemzetünket. Értékek mentén kell megváltani saját életünket, segítve másokat is, hogy ők is megtehessék ezt. Mindenkire szükségünk van, aki magyarnak vallja magát. Össze kell fognunk mindazokkal, akik erről hasonlóan gondolkodnak. Csak úgy tudjuk gyermekeink, unokáink jövőjét megalapozni e hazában, ha ezt megtesszük. így járulhatunk hozzá, hogy időről időre, s örökkön örökké felhangozzék: Légy áldott, Szent István király!

Varga Gábor történelem szakos pedagógus, a Vajda gimnázium igazgató-helyettese visszaidézte államalapító királyunk emlékezetét és államunk több mint ezer éves fennállását. Aláhúzta: egyedül mi, magyarok eredeztethetjük államiságunkat egy olyan férfiú életművében, akit szentként tisztel még az ortodox egyház is. Szent István történelmi jelentősége vitathatatlan, még ezer év távlatából is sokkal lenyűgözőbb, mint erkölcsi nagysága. Személyében olyan államalapítót tisztelhetünk, aki tudta, hogy országot alapítani, kormányozni és megtartani csak szilárd erkölcsi alapokon lehet. Hazánk fővédőszentjeként, szentté avatása óta segíti hazánkat az idegen hódítók, a diktátorok, és önjelölt világmegváltók törekvéseivel szemben. Úgy tűnik, hogy mára már nemcsak a királyok kora járt le, hanem egyre többen elhatárolódnak a keresztény gyökerektől és ezzel közös európai kultúránkat veszélyeztetik. Lehet, hogy ezt azért teszik, mert nekik nem volt Szent Istvánjuk. Nekünk viszont van! Ha komolyan vesszük örökségét, akkor az önfeladás helyett önazonosságunkat megtartva kell alkalmazkodnunk a változásokhoz, és az önálló nemzetek keresztény Európájára kell eszményként tekintenünk.

* * *

Hévízen a Szentlélek templomban tartották a világi és egyházi megemlékezést is. Szent István tűzzománc képével átellenben, a római katolikus templom előtti téren megkoszorúzták Szent István domborművét, majd fellépett a Nagyváthy néptánc együttes Kiss László esperes megszentelte, Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész és Péntekné Vizkelety Márta református lelkész pedig megáldotta az új kenyeret, amelyet a templomtéri ünneplők között osztottak szét az ünneplőknek.

Ünnepi beszédében Papp Gábor polgármester rámutatott, hogy a keresztény kultúra védelme 2018-ban ugyanolyan fontos kell legyen, mint István idejében volt. Kiemelte: Hévízen is az ő nyomdokain járva kívánjuk fejleszteni az üdülőhelyet. Fejleszteni, építeni akarjuk a várost, hogy az, megállja a helyét Európa városai között. A 21. század elvárásainak megfelelve kell fogadni a több mint 50 országból érkező vendégeket. Végül köszönetét tolmácsolta a kor kívánalmainak megfelelő fürdőváros építésében közreműködőknek, a Szentlélek templom tetőszerkezetének felújításáért Kiss László esperes-plébánosnak, az utcafelújítási nehézségek miatti türelemért pedig a városlakóknak.