Mécsesek a botlatóköveknél

Emlékezés a holokauszt gimnazista áldozataira

Az iskola előtti botlatóköveknél a hitközség tagjai, valamint a gimnázium tanárai és diákjai helyezték el az emlékezés köveit, mécseseit. Az eseményen részt vett Andor Imre, a gimnázium volt tanulója, akinek a javaslatára 2017-ben hét darab botlatókő került az intézmény kapuja elé; így emlékezve arra a hét diákra (egykori társaira), akik koncentrációs táborban veszítették életüket.

A magyarországi holokauszt áldozatainak 2001-óta hivatalos emléknapja van, mégpedig április 16. 1944-ben ugyanis e napon kezdődött a zsidók gettóba zárása, majd elhurcolása. Európában 6 millió, Magyarországon 600 ezer áldozata volt a holokausztnak. Zalaegerszegen két gettót alakítottak ki ebben az időszakban, ahol 1200-nál több embert zsúfoltak össze. 

Schneider János, a gimnázium igazgatója elmondta: mi úgy nőttünk fel, hogy békében és biztonságban érezhettük magunkat, csak nagyszüleinktől hallottunk a 2. világháború és a zsidóüldözések szörnyűségeiről. Hogy történhetett ez? Merül fel mindig a kérdés. Ezért is kell újra és újra emlékeznünk az áldozatokra, az emberekre. A botlatókövek – emlékező macskakövek – célja az, hogy őrizzük meg név szerint azok emlékét, akik soha nem térhettek vissza otthonukba. Jusson eszünkbe az is, hogy a szörnyűségek mögött nemcsak számok, hanem emberek, egyéni sorsok állnak. Minden egyes szám egy befejezetlen emberi történet.

A botlatókövek ötlete egy német szobrászművésztől, Gunter Demnigtől származik. Ő helyezte el a járdába süllyesztve az első 10×10 centiméteres, pici réz emléktáblákat az áldozatok egykori lakhelye előtt. Mint azt Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke felidézte: Európában ma már körülbelül 50 ezerre, Magyarországon pedig ötven településen mintegy ötszázra tehető az emlékező macskakövek száma. A táblákkal az adott közösség a zsidó és roma áldozatokra is megemlékezik. Mivel a Zrínyi-gimnázium esetében az itt tanult diákokról van szó, nem a lakóhelyükhöz, hanem volt iskolájukhoz kerültek ki a táblák, mégpedig Andor Imre kezdeményezésére. Az elnök elmondta: ennek a hét diáknak nem volt esélye arra, hogy befejezze a gimnáziumot, leérettségizzen, felnőjön, családot alapítson és tisztességben megöregedjen. Nincs sírjuk, nincsenek meg a hamvaik; évről évre itt emlékezünk meg róluk.

A hitközség tagjai a gyertyagyújtás után a város többi botlatókövét is felkeresték. Ellátogattak Schütz Frigyes kereskedő egykori Jákum utcai házához, dr. Berger Imre volt hitközségi elnök Kossuth utcai lakásához és dr. Junger Mózes rabbi volt Vörösmarty utcai házához.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egy felhívással fordult az ország középiskolásaihoz, hogy azokon a településeken, ahol vannak botlatókövek, emlékezzenek meg lakóhelyük egykori zsidó vagy roma polgárairól.