Vezető hírek

Emlékezni és emlékeztetni

2018. június 04. hétfő, 20:52

Szerző: V.Zs.; Fotó: pP

Címkék: Holokauszt, Megemlékezés, Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke, Vadas Zsuzsa, Zsidó Hitközség, zsinagóga

A Holokauszt 74. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen is gyászmegemlékezést tartottak, melyen kegyelettel adóztak annak a több mint 1200 mártír emlékének, akik a munkaszolgálat és a deportálás áldozatai lettek.

Az eseményen részt vett Schönberger András főrabbi, Fekete László főkántor, Paul Gulda zongoraművész Ausztriából, aki a rechnitzi menekült és a náci áldozatok emlékét ápoló szervezet illetve alapítvány elnöke, valamint a megye és a város számos közéleti személyisége.

Gyászmegemlékezés a zsinagógában

Emlékező beszédet tartott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke és Schönberger András. Mindketten hangsúlyozták az emlékeztetés fontosságát, hogy a jövő nemzedéke ismerje meg a holokauszt körülményeit, ne merüljenek feledésbe a zsidóság elleni rémtettek, és a haláltáborok. A fiatal generációnak is tudnia kell minderről és ezért a magyar oktatás is felelős.

A városi önkormányzat nevében Makovecz Tamás, az oktatási és kulturális bizottság elnöke köszöntötte a gyászmegemlékezésen résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta: a holokauszt magyar nemzeti ügy. Az állam 1938-41 között jogszabályokkal szorította ki polgárainak egy részét a gazdasági és politikai életből, majd javaiktól megfosztva, állati körülmények közé zárta őket, végül átadta a német megszálló hatalomnak, amely a határainkon túli megsemmisítő táboraiba szállította őket.

Szólt két zalaegerszegi szerző – Kapiller Imre és Paksy Zoltán – 2014-ben jegyzett kutatásairól, akik a zalaegerszegi zsidóság történetét dolgozták fel a betelepüléstől napjainkig. A kutatásból megállapítható, hogy a zalai zsidóság állami úton történt kirekesztésével a gazdasági-értelmiségi középosztály egyik legaktívabb rétege veszett oda. A zalaegerszegi zsidóság gettóba hurcolása és deportálása az országos eseményekhez hasonlóan következett be. A városban a gettót 1944. május 16-án állították fel – ismertette Makovecz Tamás. Hozzátéve, hogy a gettóban 375 család, 1221 fő nyert elhelyezést. Az ország területére számítva a zsidóság vesztesége 68 százalék, vagyis 564 ezer 507 ember.

- Úgy gondolom, a jelen és a jövő generációinak feladata, hogy olyan Magyarországot építsünk magunknak és utódainknak, ahol ez a szörnyűség soha többé nem fordulhat elő – fogalmazott Makovecz Tamás.