A nemzet érdeke mindenekfölött

Az aradi vértanúkra, máig szóló példaadó tetteikre emlékeztek Zalaegerszegen

Dr. Vadvári Tibor alpolgármester, Dr. Sándor Erzsébet aljegyző, Balaicz Zoltán polgármester, Bali Zoltán alpolgármester, Gecse Péter alpolgármester és dr. Kovács Gábor főjegyző

Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere megemlékező beszédében úgy fogalmazott: számos fekete nap volt történelmünkben, ám talán egyik sem olvasztotta olyan egységbe a nemzetet, mint az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök kivégzése. Az egész magyar nép emlékezetében és nemzeti hitvallásában az 1849. október 6-i tragikus események egyszerre hatottak és hatnak, mert a mártírok hősies helytállása, a megmaradásért való harc és a nemzet sírhalmig tartó védelme a mai napig meghatározza a magyarság jövőjét.

Az eseményeket felidézve elmondta, hogy az 1948-49-es szabadságharc során a honvédsereg tavaszi sikerei ráébresztették a bécsi udvart, hogy egyedül képtelenek úrrá lenni a helyzeten. Ferenc József császár 1849. május elsején fegyveres segítséget kért I. Miklós orosz cártól, így 1849. június közepén közel kétszázezer fős orosz hadsereg tört Magyarországra. A két irányból támadó ellenséggel szemben mind az erdélyi, mind a belső magyarországi honvédhadtest tehetetlen volt. A Világos melletti szőlősi mezőn tették le a fegyvert az orosz csapatok előtt, mert a nemzet szabadságvágya ellenére a két nagyhatalom fegyveres erői ellen már nem tudtak tovább harcolni.

A bosszú nem maradt el. 1849. október 6-án Aradon végezték ki a báró Haynau táborszernagy által megjelölt, a Habsburg Monarchia szemében a tizenhárom legvétkesebb magyar honvédtisztet, a tábornokokat megillető lőpor és golyó helyett kötél általi halállal. Az inkább csak köztörvényesekre alkalmazott kivégzésnek megbecstelenítő jellege is volt. Pesten, ugyanezen a napon hajtották végre gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterre kiszabott halálos ítéletet.

Az alpolgármester kitért arra, hogy az 1864-es kiegyezésig csak szájhagyomány útján terjedhetett a vértanúk emlékezete. A millennium közeledtével sorra állíttatták az emlékműveket, köztéri alkotásokat egészen a kommunizmus időszakáig. Mint mondta, a szobrokat megtűrték az orosz intervenció alatt, de megemlékezést nem engedtek tartani. A rendszerváltás után 11 év kellett ahhoz, hogy az akkori polgári kormány 2001 novemberében nemzeti gyásznappá nyilváníthassa az aradi vértanúk kivégzésének napját. A nemzeti hőseinkre, a sorsfordító történelmi eseményekre való megemlékezés a nemzeti identitásunk alapjait adják, emelte ki Bali Zoltán. Az alpolgármester az aradi tragédia jelenre vonatkozó üzenetei közé sorolta azt, hogy a magyarság nemzeti érdeke mindenek fölött áll. Kevés nemzet mondhatja el magáról, mint a magyar, hogy több mint ezer esztendeje rendelkezik a saját államisága tapasztalatával, és meghatározó európai népként máig megőrizte anyanyelvét és kultúráját a történelem viharain át. Az aradi tizenhármak vértanúsága mögött a nemzeti érdek sírig tartó védelme, a szuverén Magyarország áll, ezért a magyarságnak a jövőben is bátornak és büszkének kell lennie saját sorsa alakításában. Történelmi példákból tanulva és vállalva azt, hogy ebben csak magára számíthat, hangsúlyozta Bali Zoltán.

A megemlékezésen felidézték 1849. október 6-a szomorú reggelét: Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): Lázár Vilmos főtiszt, Gróf Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok és Schweidel József tábornok. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): Lovag Pöltenberg Ernő tábornok, Török Ignác tábornok, Lahner György tábornok, Knezich Károly tábornok, Nagysándor József tábornok, Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, Aulich Lajos tábornok, Damjanich János tábornok és Gróf Vécsey Károly tábornok. Minden elhangzott név után a diákok egy-egy szál virágot helyeztek el a színpadon. Zalaegerszeg közössége így rótta le kegyeletét az aradi vértanúk és a szabadságharc valamennyi mártírja előtt.