Katéteres eljárással zárják a sövényhiányt

Az új katéteres eljárás bevezetését az tette lehetővé, hogy az elmúlt év végén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a kórház többletkapacitási pályázatát befogadta – mondta el sajtótájékoztatón dr. Halász Gabriella. A kórház főigazgatója úgy értékelt, a döntés nagy előrelépést jelent, hiszen erősíti a zalaegerszegi kardiológia szakmai pozícióját a térségben. A beavatkozás illeszkedik a betegeket kevésbé terhelő minimál invazív eljárások sorába, mivel nyitott szívműtétet vált ki. Innentől kezdve nem kell elutazniuk az ország más kardiológiai centrumaiba, hogy a beavatkozást elvégezhessék rajtuk. A katéteres eljárás bevezetése jelzi azt is, hogy a zalaegerszegi kórház munkatársainak óriási szakmai igénye van a fejlődésre, és a technológiai újdonságok alkalmazására.

Nyitott szívműtét helyett a zalaegerszegi kórházban

A főigazgató beszélt arról is, hogy tavaly még a kiemelt tartozással rendelkező egészségügyi intézmények közé tartoztak, de szigorú gazdálkodással, az adósság konszolidálásával, valamint a finanszírozás változásával 2017-re elérték, hogy nincs tartozásuk. A biztonságos gazdálkodás megteremtette az új katéteres eljárás bevezetésének hátterét, amit az OEP évi 40 millió forinttal támogat. Ebből 20 beteget gyógyíthatnak meg egy évben.

A pitvari sövényhiány veleszületett betegség, ami a leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség – ismertette dr. Lupkovics Géza, a kardiológiai osztály vezető főorvosa. Elmondta, Hazánkban 100 ezer ember közül négyet érint ez a betegség, ami önmagában nem okoz panaszt, de hosszú távon úgy tönkreteszi a szívet, hogy már nem lehet segíteni. Gyerekek esetében a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végzik el ezt az eljárást. A problémára azonban gyakorta felnőttkorban derül fény, például egy szűrővizsgálaton, vagy más betegség kapcsán, amikor szív-ultrahangvizsgálatot is végeznek.

Az osztályvezető főorvos hozzátette – miután a tájékoztatót követően a sajtó munkatársai is megtekinthették az első műtétet – ma négy fiatal (19 és 45 év közötti), panaszmentes beteget operálnak meg a későbbi szívproblémák megelőzése céljával. Elmondta továbbá, hogy tavaly már nyolc ilyen műtétet elvégeztek, a betegek jelentősebb szövődmény nélkül gyógyultak meg, és már másnap vagy harmadnap hazatérhettek a kórházból.

A bal és jobb pitvar közötti lyuk pár milliméterestől 2-3 centiméteres is lehet. Ezt zárják egy speciális „emlékező” fémmel, amit katéteren keresztül juttatnak fel a szívbe, ahol felveszi eredeti alakját – magyarázta dr. Lupkovics Géza.

A sövényhiány gyakorinak tekinthető, ami az esetek nagy többségében időben benő – mondta el érdeklődésünkre dr. Tahin Tamás főorvos az első műtétet követően. A 19 éves férfi páciensnél egy rutin ultrahangvizsgálat állapította meg a sövényhiányt. A lyuk azért nem maradhat nyitva, mert ezen át az artériás és a vénás vér keveredik egymással. Infarktus vagy stroke lehet a legsúlyosabb következménye annak, ha egy vénás vérrög átjut az artériás oldalra.