Versenyképesség-növelő támogatásból fejlesztenek

A MouldTech Systems és a Flex támogatói okiratot vehetett át

A MouldTech Systems Kft. új üzemcsarnokának bokrétaünnepén: Molnár Gábor, Szijjártó Péter, Vigh László és Balaicz Zoltán

A MouldTech Systems Kft.-nél tett bejelentésen a Szijjártó Péter úgy fogalmazott, az elmúlt egy évben Magyarország kormánya csakis olyan döntéseket hozott, amelyben a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekét tartották szem előtt. Ha nem így lett volna, és engedtek volna a külső és belső nyomásnak, akkor ma sokkal több halottról, fertőzöttről kellene beszélni, és százezres nagyságban azokról, akik elveszítették munkahelyeiket. Nem voltak hajlandóak ideológiai és geopolitikai kérdésként tekinteni az oltóanyagokra, amit kizárólag az emberi élet megóvásának eszközeként vették számba. A már beszerzett 3,9 millió keleti vakcinával április végére elérték a 4 millió beoltottat. A következő hónapokban a nyugati szállítások mellé újabb 3,1 millió oltóanyag érkezik keletről, amellyel az 5 millió beoltott is reálissá válhat. Magyarország tehát egészségügyi és gazdasági szempontból is a legsikeresebb választ adta Európában a járványra, hangsúlyozta a miniszter. A tömeges munkanélküliség kezelése helyett az állam beruházási alapon adott pénzt a gazdaságnak, amelynek eredményeként tavaly 140 százalékkal nőtt a közvetlen külföldi tőkebefektetések mértéke hazánkban, míg a világban 42 százalékkal csökkent. Abban, hogy ma Magyarországon csaknem annyian dolgoznak, mint a járvány előtt, nagy szerepe van a vidéki középvállalatoknak, amelyek az elmúlt 10-11 év gazdaságpolitikájának és a helyi erőfeszítéseknek köszönhetően jelentősen megerősödtek.

Zala megyére rátérve elmondta, hogy jelenleg 21 vállalat valósít meg beruházást összesen 18 milliárd forint értékben, amelyhez a kormány a versenyképesség-növelő program keretében összesen 2 milliárd forintot biztosított. Ennek köszönhetően 5600 munkahelyet mentettek meg Zala megyében. A MouldTech Systems Kft. 490 millió forintos fejlesztéséhez 245 millió forint támogatást ad a kormány, 77 munkahely megőrzését is segítve. A 20 éve alapított cég új üzemcsarnokot épít, ezen felül a nemrég beszerzett fémmegmunkáló központokhoz új szerszámokat vásárol, amellyel előrébb léphet a robotizációban és az automatizációban.  Az autóipar, az orvosi műszerek, az elektronikai és a védelmi ipar beszállítójaként egyre nagyobb piaci részesedést szerző zalaegerszegi vállalkozás a kutatás-fejlesztésre és a közép- és felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre is odafigyel.

Molnár Gábor, a MouldTech Systems Kft. tulajdonos ügyvezetője azt mondta, a pillanatnyi helyzet indokolta leállás, és esetleges létszámleépítés helyett egy hosszabb távon megtérülő beruházás megvalósítása mellett döntöttek. A versenyképesség-növelő támogatás segítségével a gyártókapacitás legmodernebb technológiával történő fejlesztésébe fogtak, hogy saját kutatóközpont létesítésével erősítsék kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységüket, amitől ugrásszerű növekedést várnak.

A MouldTech Systems saját gyártmányú mezőgazdasági drónját nézik

Szijjártó Péter látogatása másik helyszínén, a Flex Zrínyi utcai üzemében azt mondta: az autóiparnak is köszönhető az, hogy a magyar gazdaság sikeres előzési manővert hajtott végre a kanyarban. Több mint 170 ezer ember megélhetését biztosítja hazánkban az autóipar, amely a magyar feldolgozóipar teljesítményének 30 százalékáért felel. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország a tradicionális autógyártás után az elektromobilitás területén is kivívta magának, hogy az autóipar egyik európai fellegvára legyen. Mindez megköveteli a beszállítóipar fejlesztését, a beszállító vállalatok kapacitásnövelését, amely nélkül a hosszú távú gazdasági növekedés nem lenne reális. A Flextronics International Kft. 9 milliárd forintos autóipari beruházását ezért támogatja 3,6 milliárd forinttal a kormány. Azon felül, hogy Zalaegerszegen és Sárváron 120 új munkahely jön létre, az amerikai vállalatcsoport fejlesztése az országosan foglalkoztatott 9 ezer ember munkahelyének megőrzéséhez is hozzájárul. A külgazdasági és külügyminiszter végül azt emelte ki, hogy az amerikai beruházó közösség a második legnagyobb hazánkban: az 1200 amerikai vállalat 105 ezer magyar embernek ad munkát jelenleg.

Jean-Francois Zoeller, a Flex európai és közel-keleti térségért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a vállalat az ország első tíz legnagyobb munkaadója közé tartozik, a tavalyi 2,7 milliárd eurós árbevételével pedig az első öt cég egyike. Az évi 48 milliárd forintos megrendeléssel jelentősen hozzájárulnak a magyar kis- és közepes vállalkozások működéséhez. Budapesten európai szolgáltatási központot és egy design központot működtetnek, így teljes szolgáltatási palettát tudnak kínálni a tervezéstől a tesztelésen át a tömeggyártásig.

Péter Ágota, a Flex magyarországi alelnöke arról beszélt, hogy a most induló, 8,9 milliárd forintos fejlesztéssel 120 új munkahelyet hoznak létre, ami 80 magasan képzett munkaerőt is jelent. A beruházás olyan autóipari csúcstechnológiát képviselő termékek gyártását jelenti, mint például az adatok fogadására és feldolgozására képes folyadékhűtéses központi számítógép, amely az önvezető járművek negyedik szintű fejlesztését is támogatja. A terméket budapesti design központjukban tervezték. Prototípusát Zalaegerszegen készítik el, és tömeggyártása is itt indul 2023-tól. Ezen felül az akkumulátorfeszültséget átalakító vezérlőegységet, a Pannon Egyetemmel továbbfejlesztett nagyfeszültségű elektromos turbótöltőt, valamint egy érzékelőkkel és kamerákkal ellátott világításvezérlést is gyártanak majd.

Bajor László, a Flex Regionális HR igazgatója, Vigh László országgyűlési képviselő, Szijjártó Péter miniszter,
Péter Ágota, a Flex magyarországi alelnöke, Jean-Francois Zoeller, a Flex EMEA alelnöke, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere,
Ésik Róbert, a HIPA elnök-vezérigazgatója és Sulyok Tamás, a Flex regionális programigazgatója

Mindkét eseményen felszólalt Vigh László országgyűlési képviselő, a járműipari tesztpálya miniszteri biztosa. A létesítmény kapcsán azt emelte ki, hogy ebben a járműipari szilícium-völgyben az irányításelmélet, a kibernetika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia találkozik egymással. Mindez azt szolgálja, hogy felépüljön Zalaegerszegen a jövő közlekedési kultúrája.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta: 2014 óta komoly erőfeszítéseket tett a városvezetés a helyi gazdaság megerősítése, a munkahelyek megőrzése és új álláshelyek létrehozása érdekében. Az elmúlt 7 évben több mint 4 ezer új munkahely jött létre, és olyan gazdaságélénkítő program és környezet kínálkozik a befektetők számára, ami láthatóan vonzó. Példaként említette az M76-os kétszer kétsávos gyorsforgalmi utat, a járműipari tesztpályát, a SmartField projektet, a Science Parkot, a Rheinmetall gyárat, a Metrans konténerterminál és logisztikai központot, a FLEX-et, a Mould-Tech-et, az északi ipari parkot, a gazdasági inkubátorházat, a duális szakképző központot, valamint technikumi és egyetemi képzések fejlesztését. Kiemelte továbbá, hogy 2015-ben az országban elsőként nyerte el a Tudományos és Technológiai Park minősítést a város északi ipari parkja, 2016-ban a város elnyerte a „Befektetőbarát Település” címet, 2018-ban pedig Zalaegerszeg vehette át „Az év ipari parkja” kitüntetést. „Ez mind azt bizonyítja, hogy jó úton járunk, és minden támogatást megadunk a most bejelentett és a jövőbeni fejlesztésekhez is."