Terményárak kontra input árak

A B. L. Agrokem Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk

– Ha pozitív oldalát nézzük, akkor meg kell említeni azt, hogy rajtunk kívül álló okok miatt olyan hallatlanul magas terményárak alakultak ki, amit már maguk a termelők is hitetlenkedve fogadnak. Tavaly ezekhez az árakhoz rendkívül jó terméshozam is párosult; úgy gabonában, mind kukoricában szinte rekordévet zárhattak a termelők. Akik kivártak, illetve jó ütemben értékesítettek, azoknak nagyon jó jövedelmet biztosítottak ezek a növények. Idén tovább növekedtek a terményárak, mondhatni megduplázódott egységáruk. Az olajos növényeknél a repce viszi a prímet, 110 ezerről 200 ezer forintra növekedett tonnánkénti ára. Az utolsó pillanatban megérkezett csapadéknak köszönhetően a gabonák és a repce, ha kiugrót nem is, de nagy terméshozamot ígérnek. A kukorica előkötése a tavalyi 42-43 ezerről 75-80 ezer forintra változott. A várható terméshozam ellenben kérdéses, hiszen még nem tudni, hogy a tavaszi vetésű kukorica, illetve a napraforgó és a szója esetében mire lehet majd számítani. A magas felvásárlási árak azonban negatív hatással is járnak az inputanyag-árak elszabadulása miatt. Ahogy indokolatlanul magasak a terményárak, úgy a műtrágya árak is. Árat emeltek a növényvédőszer-gyártók és a vetőmag-forgalmazók is.

– Milyen következmények várhatók?

– A magas terményárak előbb-utóbb be fognak szakadni, mert az állattenyésztésben akár a tej, tojás, vagy a hús felvásárlási árának növekedése messze elmarad a szántóföldi növények, mint takarmány-alapanyagok áremelkedésének szintjétől. Ez olyan feszültséget fog okozni, ami a tej, tojás, hús jelentős drágulásához vezet, illetve az állattenyésztők ellehetetlenüléséhez, ami kedvezőtlenül érinti majd a növénytermesztőket is. Ha pedig visszaállnak a terményárak, akkor félő, hogy maradnak a jelenlegi magas input árak. Magyarán, attól tart a szántóföldi növénytermesztő társadalom, hogy ennek még megissza a levét.

– Mit tehetnek a termelők? Miben tud a B. L. Agrokem Kft., mint integrátor segítségükre lenni?

A gazdák minden olyan termesztéstechnológiai lehetőséget igyekeznek kihasználni, és termésnövelő adalékanyagokat, biostimulátorokat, lombtrágyákat bevetni, amivel hozamot tudnak emelni. Ez azt mutatja, hogy fogékonyak az újdonságokra, amiket a téli szakmai tanfolyamokon is közvetítettünk feléjük. Közeleg a betakarítás, amire zalaegerszegi integrációs központunkban is készülünk technológiai felújításokkal, hogy fennakadás nélkül tudjuk fogadni a terményeket. A telepen lévő silókban és a síktárolókban közel 40 ezer tonna terményt tudunk tárolni egyidejűleg. Bármennyire is magasak a felvásárlási árak, azt javasoljuk a termelőknek, hogy ne adják el egyből. Érdemes kivárni és arra koncentrálni – az aratásig tartó hetekben is –, hogy minél magasabb termésátlagot hozzanak ki növényeikből.

Érdekeltek vagyunk a termelés hatékonyabbá tételében is. A versenyképes mezőgazdasági termelésnek fontos eszköze a precíziós gazdálkodás, ami miatt nagy reményeket fűzünk a drónos növényvédelemhez. Sajnos, a mezőgazdasági drónokra vonatkozó törvény a mai napig nem született meg, miközben a technológia fejlesztése folyamatosan lép előre. Más országokban, például Ausztriában és Franciaországban már alkalmazzák a drónokat a célzott növényvédelemben. Nálunk nem lehet, csak lombtrágyát és termésnövelő szereket lehet kijuttatni eseti engedéllyel. A drón egyik legfontosabb felhasználási területe a vadkár felderítése, amellyel darab- illetve tőszámra pontosan meg lehet határozni az okozott kár mértékét. A drónnal egyelőre ezeket a szolgáltatásokat tudjuk nyújtani termelőink számára. A drónnak, akár a gazdasági szempontokat, a hatékonyságot, vagy a környezetvédelmet nézzük, óriási jelentősége és szerepe lenne a mezőgazdasági termelésben.

– Milyen piacokra értékesítenek?

Az értékesítés terén döntő többségben külföldi partnerekkel állunk kapcsolatban, olyan megbízható, hazánkban is telephelyet működtető multi cégekkel, mint az UBM, a Bunge, a Viterra és a Transgrain. A felvásárolt termények nagy része olasz piacra kerül, és minimális az a mennyiség, amit belföldön értékesítünk.