A jövő új gazdasági modellje Nagykanizsán

A tudományos és innovációs központ látványterve

– Nagykanizsa szeretne a körforgásos gazdaság mintavárosává válni. Ez egy határozott kijelentés, amely már szerepelt a polgármesteri programjában is.

– Igen, amikor polgármesteri választásokra készültem, fontos volt számomra, hogy legyenek olyan pillérek a programomban, amelyek komoly közép- és hosszútávú terveket és célokat rögzítenek. A sok kisebb-nagyobb nélkülözhetetlen fejlesztés mellett ezek a víziók az irányt szabják meg, mely felé érdemes a városunknak haladnia. Ilyen cél a körforgásos gazdaság kialakítása, melynek mintavárosává szeretnénk tenni Nagykanizsát. A megvalósítás hosszú folyamatában Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő a legfőbb motor, az ő stratégiájának fontos eleme maga a tervezet is, de vele együttműködve magam is a zászlómra tűztem a kialakítását. Vagyis ez egy közös szándék és feladat.  Természetesen most a rövidtávú, a jelen járványhelyzettel kapcsolatos tennivalóink fontosabbak és sürgősebbek. De bízom benne, hogy mielőbb kilábalunk az oltásoknak köszönhetően a pandémiából, és akkor újra indulnak a közösségeink, a kultúra és a gazdaság is. Akkor többet tudunk tenni ebben az ügyben is. Addig viszont a szociálisan érzékenyebb emberek és családok, és különösen a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások helyi szintű támogatása a fő feladatunk.   

– Miben tud ebben a helyzetben segíteni az önkormányzat, a város?

– Városvezetőként most két irányba kell egyszerre cselekedni. Egyfelől a mindennapok azonnali kihívásaira kell gyors válaszokat találnunk, mert az egészség védelme és a gazdaság napi fenntartása nem tűr halasztást. Másfelől a jövővel is foglalkozni kell, ha nem is olyan nagy léptékben, mintha békeidő lenne. De folytatni kell a beruházásokat, fejlesztéseket, hogy megvédhessük a munkahelyeket és a város, a térség jövőjét. Ezért most az egészségünk megvédése érdekében napi döntéseket hozok, ugyanakkor a beruházások, a projektek megvalósulását segítem. Emellett a mikro- és kisvállalkozások támogatására fordítjuk szűk kereteinket. Mert elvi kérdés volt, hogy a nehézségek ellenére három fontos területtől a veszélyhelyzet idején sem vonunk el. Ez az egészségügy, a szociális szféra és a vállalkozások támogatása.

Balogh László polgármester és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő az épülő Kanizsa Arénában

Mert nem hiszünk a baloldali receptekben, miszerint, ha baj van, akkor a megszorítások és az adóemelések arra a megoldás.  Az idei költségvetésben ezért is van egy 25 millió forintos keretösszeg a vállalkozások veszélyhelyzetben történő támogatására, ami a munkahelyek megőrzését és a megszűnt munkahelyek mielőbbi visszaállítását ösztönzi. Ez a keretösszeg a szokásos munkahelyteremtést elősegítő kétszer 50 millió forintos pályázati keretösszegek mellett áll plusz forrásként rendelkezésre a mikrovállalkozások számára. Több tízmillió forintot költünk ugyanakkor az önkormányzati tulajdonú üzleti helyiségek bérleti díjának vállalkozások számára nyújtott csökkentésére is. A kormányzat pedig adókat csökkent, melyek önkormányzati kiesését kompenzációval támogatja meg.

– Körforgásosan visszatérve a korábbi kérdésre: mit jelent valójában a körforgásos gazdaság?

– Egy kissé egyszerűsítve, a modern fogyasztói gazdaság egyfajta lineáris, tehát egyenesvonalú és egyirányú rendszer. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagokat először kitermeljük, majd vagy energiát nyerünk belőlük vagy feldolgozzuk és terméket állítunk elő. A használat után pedig ezeket a termékeket, eszközöket egyszerűen kidobjuk a kukába, ami óriási mennyiségű hulladékot jelent, úgy, hogy közben mindent kezdhetünk elölről. A körforgásos gazdaság lényege, hogy ne csak csökkentse a hulladéktermelést, ne csak szelektíven gyűjtsön, hanem az újrahasznosítás kultúráját teremtse meg a gazdaságban. Tehát egy olyan új szemléletet honosítson meg, miszerint a vállalatok már a kezdetektől úgy tervezzék meg az általuk gyártott terméket, hogy az a felhasználás után újrahasznosítható legyen valamilyen módon, és így ne vesszen el a nyersanyag és a ráfordított energia. Vagyis, minden kütyü úgy készüljön, hogy eleve újrahasznosítható legyen. Ezáltal a pazarlás minimálisra csökkenthető.

– Mikor válhat valósággá ez a nagyszabású új gondolat?

– Nagykanizsán már létezik az a szellemi bázis, amely alapjául tud szolgálni egy innovációs- és kutatóközpont létrehozásának és a reményeink szerint egy erre felépülő tudományos ipari parknak. E szellemi bázis kerete a MOL és a Pannon Egyetem által megalapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt., melyen belül fontos alkotóelem a városunkban működő Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ, amely a körforgásos gazdaság kialakításának egyik agytrösztje lesz. Ugyanis nagy szükség várható a jövőben e folyamatot értő és a gyakorlatban is alkalmazni képes szakemberekre, így ők már most az ő képzésükre készülnek. Céljuk, hogy a körforgásos, fenntartható gazdaság egyik magyarországi fő képzőhelyévé, a szakterület jelentős oktatási-kutatási központjává váljanak. Ez a szakmai-oktatási program már valóság.

Tavaszi virágpompában a Fő út

Számunkra mindez azért is jelentős, mert ha Kanizsán az egyetem e területen meghatározóvá válik, akkor sok fiatalt vonzhat, és ami döntő, sok fiatalt tarthat itthon. Ez pedig a hosszú távú terveim másik fontos pillére: a Kanizsa Vár vissza program. Lényege, hogy tartsuk itt a gyerekeinket a városban, a térségben. Egy ilyen egyetemi központtal ez lehetségessé válhat. Nem is szólva arról, ha majd a fenntarthatóság elvén alapuló ipari megoldások kidolgozásában az új központ kutatói olyan találmányokkal állnak elő, melyek gyártására majd egy ipari park telepíthető, akkor középtávon a munkahelyek növekedése is várható, ami pedig a város és a térség megtartó erejét növeli. Bízom benne, hogy e park vonzza majd a befektetőket, mert ez a jövő, és a fiataljaink itt maradásának fontos eleme. De addig is folytatjuk a gazdaságot és a turizmust fejlesztő projektjeinket, és építjük a Kanizsa Arénát, amely már őszre elkészül.