Erősödő egyetemi kutatás-fejlesztés

Alapkőletétel, út- és tesztpályaavatás az innovációs napon

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében felidézte, hogy egy évvel ezelőtt adták át a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központot a járműipari tesztpálya szomszédságában, mint a zalaegerszegi Science Park első elemét. A központ gyorsan betelt, ezért a Széchenyi-egyetemnek valamint a járműipari tesztpályán működő egyetemi kutatócsoportok számára egy-egy új épületet hoznak létre, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységeiknek több helyet biztosítsanak. Az ezt kiszolgáló egyetemi tesztpálya már megépült. Kiemelte, a 2014-ben elhunyt Michelberger Pál a magyar járműgyártás legmeghatározóbb alakja, a magyar járműipari képzés első számú képviselője, akiről utat neveznek el az iparágra koncentráló tudásparkban. Hangsúlyozta, a tesztpálya-fejlesztés és a most induló épület-beruházások tovább erősítik az egyetemi kutatóintézetek működését Zalaegerszegen, és újabb alapot képeznek a ZalaZONE Science Park további fejlesztéseihez. Mint mondta, olyan tudásparkot szeretnének kialakítani, ami a zalai megyeszékhelyt véglegesen felhelyezi a világ gazdasági és járműipari térképére.

Dr. Bokor József, Vigh László, dr. Palkovics László, ifj. dr. Michelberger Pál és Balaicz Zoltán

A miniszter jelezte, hogy Magyarország az európai innovációs eredménytábla adatai alapján a 28 országból még csak a 22. helyen áll jelenleg. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a sor első harmadában foglaljon helyet az ország. A magyar tudás hazai és nemzetközi hasznosítása érdekében hozták létre a nemzeti laboratóriumok hálózatát. A már működő 17-ből két labor tevékenysége a zalaegerszegi járműipari tesztpályára, és az itt jelenlévő egyetemi együttműködésekre épül. Mint mondta, a tesztpálya a mobilitás új kihívásaira ad válaszokat azzal, hogy a hagyományos mellett az automatizált járművek (nemcsak a talajon haladók, hanem a levegőben közlekedők) tesztelését is lehetővé teszi olyan környezetben, amely a világon jelenleg csak Zalaegerszegen létezik.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hogy a jövő közlekedési kultúrájának kialakítását szolgálja a járműipari tesztpálya, ahol a Lynx harcjárművek leendő gyártóüzemével a német haditechnológia, továbbá a dróntechnológia is jelen van már.

Széchenyi István Egyetem saját fejlesztésű elektromos autója

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy az egyetemi képzések és a gazdaság igényeinek összehangolása érdekében a mérnökképzés 2001-ben indult a városban, először a műszaki egyetemmel. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a győri Széchenyi-egyetemmel való együttműködés a kutatás-fejlesztés terén. A négy éve jelenlévő Pannon Egyetem a város stratégiai partnere lett, amely idén önálló egyetemi központot hozott létre Zalaegerszegen. Ennek, és a mostani beruházásoknak köszönhetően a zalai megyeszékhely rendkívül fontos pozíciót tölt be majd a gazdaságfejlesztésben, a kutatás-fejlesztésben és az innovációban az elkövetkező években, szögezte le.

Dr. Michelberger Pál, a BME egykori rektora, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke munkásságáról megemlékezett dr. Bokor József, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos igazgatója. Ifj. dr. Michelberger Pál pedig köszönetét fejezte ki, hogy édesapjáról nevezik el a járműipari tesztpálya főépületéhez vezető új utat.

A BME önvezető autója megáll a gyalogost érzékelve

A 8500 négyzetméteres aszfaltfelületű egyetemi tesztpálya a nagy tesztpálya kicsinyített mása. Hasonló pályaelemekkel rendelkezik, mint a smart city, a kezelhetőségi pálya, a járműdinamikai felület és a fékpálya, mondta avatásán dr. Szalay Zsolt, a ZalaZONE kutatási és innovációs vezetője. Kiemelte, a járműipari tesztpályával egybeépített egyetemi tesztpálya két bejárata szimbolikus jelentőséggel bír. A hétköznapokon kutatás-fejlesztési pályamodulként szolgál, a hétvégeként pedig családokat, gyerekeket, iskolásokat várnak, hogy a fiatalok számára kézzel fogható váljon a tudomány, és vonzóvá a műszaki pálya.