Szülési félelmek, szorongások

Előfordul, hogy azért nem indul be rendesen egy szülés, mert az anyuka annyira görcsöl és fél. Minderről Hajdu Ildikó szakpszichológus beszélt a Születés Hete rendezvénysorozat keretében megtartott előadásán, a zalaegerszegi Apáczai Művelődési Központban.

Mindehhez hozzátette: létezik fóbiás szorongás is, aminek erőteljes háttere lehet, ezzel foglalkozni kell. Egy élmény, szóbeszéd a környezetből, ami kiváltja a nagyfokú szorongást. Na, de mitől is félünk? – kérdezte a pszichológus az előadásán résztvevő várandós kismamáktól és a párját elkísérő egy szem férfitól. És különbséget tudunk-e tenni a félelem és a szorongás között? (Az előadás lassan beszélgetéssé alakult át.)

A félelem mindig konkrétan köthető valamihez, míg a szorongás kevésbé tárgyiasítható, „lebegő”, rossz érzés. De mivel is próbálhatják megnyugtatni magukat a babát váró kismamák? A felkészüléssel, a minél több információ összegyűjtésével. Hajdu Ildikó utalt egy kutatásra, amelyben arról kérdezték a szülés előtt állókat, hogy mitől félnek. Ezek között szerepel: a gátmetszés, a császármetszés (a többség a természetes szülés mellett teszi le a voksát), a szövődmények, hogy a baba nem lesz teljesen egészséges. A legtöbben a kiszolgáltatottságtól való félelmet említették, hogy lesznek-e olyan fix pontok, amibe kapaszkodni lehet. Aztán, megfelelek-e az elvárásoknak, jól csinálom vajon? Mit szól ehhez az orvos, vagy szülésznő? Mi lesz, ha elvesztem az önuralmamat és kiabálni fogok, vagy olyant mondani, amit később megbánok.

Illusztráció

A pszichológus szerint a nők nagyon nagy erőtartalékokkal rendelkeznek. Ha valaki tisztában van a testével könnyebben boldogul, „befelé” kell inkább figyelni, nem a külvilágra. A test tudja a dolgát, ha nem teszünk semmit, akkor is jön a baba. Fontos az önismeret, mert annál rugalmasabban tudjuk a helyzetet kezelni – hangzik el a jó tanács. Aztán szó esik a filmekben látott szülések romboló hatásáról, a rémtörténetekről a tizenkét órás vajúdásokról. Ami persze nem tizenkét óra, hangzott el, hiszen a vajúdás egy lassan fokozódó folyamat, és az is számít, ki, mekkora fájdalomküszöbbel rendelkezik. Minél idősebb valaki, annál jobban tudja kezelni a fájdalmat. Mindezt befolyásolja a jó fizikai állapot.

A szülés egy természetes folyamat, orvos nélkül is megtörténik, irányítható és nagyban függ a siker attól, hogy milyen tudatállapotban van a kismama. Hogyan viszonyul az egészhez. A szülés is egy feladat, ami fájdalommal jár, de a lényeg, hogy minél gyorsabban a „kezemben tudjam tartani a babát”. A szorongást pedig lehet oldani, különböző technikákkal.

Vajon jó-e, ha a leendő apa a szülőszobában van? Az biztos, hogy biztonságérzetet ad az anyának, de egyébként segíteni nem tud. Egyénenként változó, kinek mire van szüksége, mit vár a párjától. Vannak, akiknek segít, ha simogatják a homlokát, míg másokat kifejezetten idegesít, ha hozzáérnek.

A Születés Hete szülőszoba látogatással kezdődött, melyen anyukák, apukák és leendő nagymamák is részt vettek, majd különböző foglalkozások és interaktív előadások várták a szülésre készülő nőket. Szinte valamennyi program a szülésre való felkészülést segítette.