2024.12.22., vasárnap - ZénóZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Konferencia a táplálkozás pozitív és negatív hatásairól

2020. szeptember 21. hétfő, 18:48
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Európa legelhízottabb nemzete vagyunk, és a napi zöldségfogyasztásunk is messze elmarad a környező országok átlagától. Mindez az „Ételem az életem” című konferencián hangzott el, melyet az egészségtudatos életmód jegyében rendeztek meg a VMK Cafféban.

Az immunrendszer alapja az egészséges bélrendszer

Az ételkóstolással egybekötött programra egy TOP pályázatnak köszönhetően került sor, melyre a város pályázott. A több elemből álló projektről Balaicz Zoltán polgármester a konferenciát megnyitva elmondta: a cél az, hogy az egészségtudatos táplálkozásra és a mozgás fontosságára hívják fel a figyelmet. Persze a hagyományos göcseji ételeket ismerve nem könnyű egészséges táplálkozásról beszéni, de a tradíciót lehet a modern szemlélettel vegyíteni. Szerencsére napjainkban egyre fontosabb, hogy helyi termelőktől származzanak azok a friss és természetes alapanyagok, amelyekből ételeink készülnek. Ez a fajta gasztronómiai szemlélet már egyre inkább divattá is kezd válni.

Nincs tiltott étel, csak kerülendő mennyiség – nyugtatta meg a közönséget előadása elején Faricsné Molnár Katalin dietetikus szakember (képünkön). A tányérunkat ennek érdekében célszerű négy részre osztani. Az egyik negyedbe kerüljön hús, a másikba valami köret, a tányér másik felét viszont kizárólag zöldséggel töltsük meg. Ez lehet friss saláta (de zsíros, cukros öntetek nélkül), vagy savanyúság. Ha ezt a felosztást betartjuk, akkor bátran ehetünk pörköltet, sülteket, vagy más zalai étket is.

Sajnos zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén szinte sereghajtók vagyunk Európában. A kutatások szerint a magyarok alig 30 százaléka eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt is csak 40 százalék illeszt be az étrendjébe. Persze utóbbi finomságokkal érdemes azért vigyázni, hiszen rengeteg vitamin és ásványianyag tartalmuk mellett sok bennük a cukor is. Ezért egy-egy marék gyümölcs elfogyasztása javasolt.

A szakember beszélt arról is, hogy egyértelműen a cukortól hízunk, és gyakran bele sem gondolunk, hogy mennyi élelmiszer tartalmaz rejtett cukrokat. (Üdítők, tejszeletek, ízesített joghurtok, müzlik). Oda kell figyelni bélflóránk állapotára, a bélrendszerünk egyensúlyára is. Ez ugyanis immunrendszerünk alapja. Ma már egyre több szakember gondolja azt, hogy a microbiom-bél-agy tengely függvénye, hogy a stresszre miképp reagálunk. De a hormonrendszerünkre is kihat a bélrendszer állapota. Megfelelő táplálkozással sok betegség kezelhető, hosszabb időre tünetmentessé tehető a páciens. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi időn belül súlyosbodik valakinek az állapota, például egy inzulinrezisztencia, vagy autoimmun betegség esetén. A rosszul felszívódó, tápanyaghiányos ételek ronthatnak a helyzeten.

Épp ezért szükséges a bélrendszert támogató – inulin, vagy rezisztens keményítő tartalmú – ételek fogyasztása. Előbbiek közé tartozik többek között a csicsóka, a hagyma, a banán, a bab, sajt, kefir és savanyúságok. A rezisztens keményítők pedig egészen a vastagbélig eljutnak, onnan szívódnak fel, így nem emelik meg a vércukorszintet. Ilyen például a minél nyersebb zabpehely, a burgonya, a rizs és a tészta; de nem frissen, hanem kihűtve vagy szobahőmérsékleten fogyasztva.

A konferencián szó volt még az egészséges (zöld) italokról, „mentes” és vegán ételekről (ezekből kóstolhattak is a résztvevők). A projekt további részeként októberben különféle vizsgálatokra látogathatnak el az érdeklődők, novemberben a nyers ételekkel ismerkedhet a közönség, az azt követő hónapokban pedig a „mentes” főzés és a kineziológiai kerül terítékre.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK