Féltékenység, rivalizálás

A legutóbbi Pszicho Esten ezúttal a testvérkapcsolatokról, és azok felnőttkori hatásairól esett szó. A rendezvény házigazdája, Nagy Réka klinikai szakpszichológus L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgetett a VMK kávézójában. A szakember harmincöt éve van a pályán, foglalkozott már a párkapcsolatok különböző szakaszaival, a szülő-gyerek viszonnyal, majd a testvérkapcsolatokkal; a témákról több kötete is napvilágot látott.

Testvérkapcsolatokról a Pszicho Esten

Mint mondta: a szülői viselkedésmintákat (többféle szülőtípus is meghatározható) több generáción át visszük magunkkal, így a testvérkapcsolatok vizsgálatánál is fontos a szülő-gyerek viszony elemzése, értelmezése. Annál is inkább, mert ezek a minták később a párválasztásra, párkapcsolatokra is kihatnak.

A testvérek viselkedése leképezheti a családon belüli konfliktusokat, a túlzó szülői elvárásokat, az anya/apa helytelen magatartását. Miért utálják egymást a testvérek, amikor egy vérből valók? – merül fel sokszor a kérdés. A pszichológus szerint bizonyos szintű féltékenység és rivalizálás (például a szülő szeretetéért) teljesen természetes, mint ahogy a viták, veszekedések is. Fontos, hogy a harag „kijöjjön”. Egy jó szülő, pedig képes is kezelni ezeket a dolgokat. A jó kapcsolat ugyanis nem azt jelenti, hogy tökéletes, hanem azt, hogy „megdolgoztunk érte”; vagyis megbeszéltük, kibeszéltük az érzelmeket. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a szülő hagyja, hogy a gyerekek egy bizonyos pontig maguk oldják meg a konfliktusokat. A szülő inkább legyen egyfajta mediátor, aki abban segít, hogy miután a felek lehiggadtak, el tudják mondani az érzéseiket egymásnak. Az is lényeges, hogy az anya vagy az apa ne adjon igazat egyik gyereknek sem a konfliktusos helyzetben, mert az csak elmérgesítheti a köztük lévő viszonyt (irigység, szorongás, stb.)

L. Stipkovits Erika és Nagy Réka

A megfigyelések szerint, ha a szülők között sok a veszekedés, indulat, akkor a testvérek is gyakrabban veszekednek, sőt verekednek egymással. Ugyanígy a korán kezdett – és sok esetben a felnőttkorra is jellemző – drog- és alkoholfogyasztás is családi problémákra utal; valakinek nincs helye a családban, vagy valami megbomlott a család rendszerében.

L. Stipkovits Erika kutatásai alapján azt mondja, hogy a szülői elvárások nagyon is meghatározzák azt, hogy melyik testvér milyen lesz. Tévhit, hogy minden gyereket egyformán lehet szeretni. Mindig az a kedvenc gyerek, akivel azonos a szülő értékrendje (egy lassúbb szülő például nehezen viseli a pörgős gyereket, egy diplomás meg azt, aki rosszabbul tanul). Viszont a „kedvencezést” nem szabad túlzásba vinni, és éreztetni. Mert akkor a gyerek is sérül és a testvérei is. A gyerekek egy családon belül is nagyon különböző személyiségek lehetnek, akik másképp reagálják le a környezetben zajló folyamatokat. Az a jó, ha a szülő felismeri ezeket a különbözőségeket és ezeknek megfelelően kommunikál. A túlféltés, vagy a túlzott elvárások pedig nem tesznek jót sem a gyerekek egymás közötti kapcsolatának, sem a személyiségük fejlődésnek.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek születési sorrendje is meghatározó lehet abból a szempontból, hogy ki milyen személyiség lesz. Az első gyerekbe az összes szülői szorongás benne van; így gyakran az elsőszülöttek túlteljesítők, szabálykövetők lesznek. A másodszülöttek inkább lázadóbbak, és a kutatások szerint inkább ők a „forradalmár” típusok. A pszichológus eloszlatta azt a kételyt is, hogy az egykék önzők, el vannak kényeztetve és kevésbé szociálisak. Itt is minden azon múlik, hogy milyen szülő neveli őket. Mindegy, hogy egy gyerek, vagy több gyerek… a családi kapcsolatok minősége, az érzelmek megismerése, a konfliktusok kibeszélése a fontos.

A testvérkapcsolatokat tárgyaló rendezvénnyel zárult a 2017-es Pszicho Estek sorozat. Az idei hat program az Esély Európára Egyesület „EGYRE NŐ AZ ESÉLY” című, EFOP-1.2.1-15-2016-00915 számú projektjének keretében valósult meg. Az estek – melyek kivétel nélkül teltház előtt zajlottak – ingyenesek voltak a közönség számára.