Szakdolgozat a félreállított Mintszenty-utódról, dr. Galambos Miklósról

 Emléktáblát szeretnének az elfeledett zalaegerszegi plébánosnak 

Utolsó kívánsága is az volt, hogy a zalaegerszegi plébániatemplom kriptájába – melynek falát ő emeltette – temessék majd el. Végakarata nem teljesülhetett, mivel a szombathelyi közös családi sírból nem lehetséges az újratemetés. Viszont emlékének megőrzését, a köztudatba visszahozást tűzte ki célul a kertvárosi székhelyű Családkapocs Keresztény Kulturális Egyesület és annak vezetője dr. Varga Péter, aki szakdolgozata témájául választotta a méltatlanul elfeledett zalaegerszegi plébánost, dr. Galambos Miklóst. Ennek kapcsán beszélgettünk.

- Tipikus, nehéz sors az övé. A mártírpapokról, mint például Brenner Jánosról tudunk, és megemlékezünk. Voltak azonban olyan elhivatottak, akiket „csak” bántalmaztak, bebörtönöztek, majd hogy az esetleges kivégzésükkel ne nőjjön a népszerűségük, inkább félreállították őket. Galambos Miklósból püspök is válhatott volna, ha nincs ez a félreállítás, mellyel a doktorált teológust egy félreeső faluba helyeztek élete végéig – mondta Varga Péter.

- Mindszenty nyomába lépni sem volt eleve egyszerű nyitány…

- Eleinte káplánkodott mellette. Aki Mindszenty közelében szolgált, jó eséllyel jutott magasabb pozícióba a megkövetelt tudás és fegyelem miatt. Galambos Miklóst 1944-ben nevezték ki plébánosnak Zalaegerszegen és 1952-ig látta el ezt a hivatást, ahonnét nem önként távozott. Népszerűségének bizonyítéka, hogy az általa szervezett Mária Kongresszuson (1948) nagyon nagy erőket tudott megmozdítani. Az egyházi ünnepség mellett logisztikai feladatokat, például az ideérkezők elszállásolását kellett megoldania. De Mindszenty fogadására 1000 kerékpárost állított ki a mindössze 16 ezer főt számláló Zalaegerszegen. 300 örömmáglya gyúlt a városban kérése nyomán. Nagy stábot mozgatott, 8 hónapra előre tervezte a feladatokat. Népszerűség nélkül ezt nem lehetett elérni. Ez az esemény volt hivatása csúcspontja. A sötét időszakot pedig a bebörtönzés és üldözés évei jelentették. 

- Nemcsak Mindszenty nyomába érni lehetett nehéz, hanem a társadalmi körülmények sem könnyítették meg az életét.

- Amikor idekerült, akkoriban vonult át a front a városon. Annak idején a nagytemplom tornyában német tüzelőállások voltak, a tornyok sérültek az aknabecsapódások miatt. Galambos Miklós feladata volt a háborús károk helyrehozatala. Aztán 1948-ban a következő nehézség az államosítás volt; a Notre Dame Iskolát érintette, ami egy város volt a városon belül. Ez ellen is felemelte szavát, illetve petíciót is intézett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak. 1952-ben vitte el az ÁVH, előre tudta, hogy nem kerülheti ezt el. A vád ellene demokrácia elleni uszítás, izgatás. Több héten keresztül folyamatosan vallatták végül két év hat hónap börtönbüntetést kapott a pénzbírság és közügyektől eltiltás mellett. 1953-ban kegyelemet kapott, de helyét egy hírhedt békepap foglalta el. Kemenesszentpéterre került kisegítőnek, itt könyvet írt Bódi Mária Magdolnáról. 1956-ban a békepapot eltávolították Zalaegerszegről és Kovács Sándor püspök közvédelmet kért Galambos számára, akit év végén visszahelyeztek Zalaegerszegre. Sajtótámadások érték először, majd 1957-ben, ahogy sok más papot őt is zaklatták és súlyos testi bántalmazásban is része volt a Zalaegerszegről őt ismerő államvédelmi százados személyes gyűlölködő érzései miatt. És ismét egy békepap, a rendszer „barátja” került a helyére. Ezután 1959-ig a szombathelyi főplébánia vezető lelkészeként tevékenykedett, majd elhelyezték Gyöngyösfalura, ahol 11 évig, élete végéig élt.

Végakaratát, a Zalaegerszegre temetést nem lehet teljesíteni, viszont szeretnénk felterjeszteni díszpolgári címre, illetve egy emléktáblát állítani tiszteletére – mondta Varga Péter.