Mitológiai történetek a Seuso-kincseken

Az értékes, 4. századból származó leletegyüttesről sok szó esett az elmúlt időszakban, ám az ételek és italok tálalására és tárolására használt edényeken látható szimbolika talán kevesebb figyelmet kapott. Persze a jelképek, ikonográfiák mélyreható elemzéséhez még további kutatásokra lesz szükség, amit az MTA Seuso Munkabizottsága végez majd el.

A Meleagros-tál

Szimbolikus gazdagság a leleteken

Annyi azért az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a tizennégy lelet közül hét darabon láthatók mitológiai jelenetek – válaszolta érdeklődésünkre Eke István, a Göcseji Múzeum római koros régésze.

- Ezek mindegyike ismert, ókori drámákban is feldolgozott, görög, illetve római mitológiához kötődő történeteket mesél el. Vagy egy-egy nagyobb mondakörhöz tartozó szereplőket jelenít meg.

Megtudtuk: a legnagyobb, legnehezebb Akhilleusz-tál és a Meleagros-tál díszítésének egy része is a trójai mondakört veszi alapul. Az utóbbi tál peremén például az indítójelenet látható, amikor az istennők közül Paris, a legszebbnek járó aranyalmát Aphroditének nyújtja. A tál központi részén pedig a híres kalydóni vadkanvadászat jelenik meg. Az állatot elejtő Meleagrost központi figuraként ábrázolta a készítő, immár a vadászat után megpihenve. A régész szólt a három részből álló Hippolytos-készlet motívumairól is.

- Központi elemként Phaidra és Hippolytos be nem teljesült szerelmi története látható. Phaidra az elemésztő és a tiltott szerelem jelképe is egyúttal, hiszen mostohafia, Hippolytos iránt érzett kínzó szerelmet. Csakhogy a fiú önmegtartóztató életet élt, és inkább a vadászatnak és a testedzésnek szentelte életét. Az edények egyikén jól látható a szenvedéstől székre rogyott istennő, akit szolgálói nyugtatnak. A másik jeleneten pedig a Phaidra által írt szerelmeslevelet dobja épp elutasítóan a földre Hippolytos. Ezt a drámai történetet Euripidés és Ovidius is megírta. Azt nem tudjuk pontosan, hogy aki a motívumokat készítette eredetiben olvasta –e a mitológiai történeteket, vagy Ovidius műveiből ismerte azokat, netán az ókori drámákat vette alapul. Hiszen szinte mindegyik „sztoriból” készült színpadi mű is.

Eke István (Fotó: Hajós Bálint)

Eke István szerint nagyon szép a Dionüszosz amfora –és kancsó motívumvilága is, ami – mint azt a neve is jelzi – Dionüszosz mondakört dolgozza fel.

- Gyermekként és felnőttként is beazonosítható az istenalak az edényeken. Megjelenik a tobozvégű bot, a szőlőfürt-szerű haj és a boroskorsó is. Dionüszosz a megújuló természet, a bor, a mulatozás, sőt a lerészegedés istene is volt. Alakja nem is annyira a fő istenségek pantheonjához, hanem sokkal inkább a népi vallásossághoz tartozott. A tárlaton bemutatott amfora és kancsó stílusosan a bor szervírozására szolgált.

Hogy van-e jelentősége annak, hogy milyen jelenetek kerültek az adott edényekre, és hogy ezek mennyire tükrözik a tulajdonos hitvilágát, a régész azt felelte: az akkori szokásoknak megfelelően vagy megrendelésként, vagy ajándékként került a tulajdonos, vagyis Seuso birtokába a készlet. Ha ez utóbbiról van szó, akkor nyilván olyan tárgyakat kapott, aminek - az ajándékozó szerint – örült, hiszen valaki kedveskedni akart neki. Vagyis valami rá jellemző „dolgokat” kapott, amik tükrözik szokásait, nézeteit. A kutatók azt feltételezik, hogy szenvedélyes vadász volt. Jelzi ezt az is, hogy Pannónia vadban gazdag vidék volt, a nevét viselő Seuso-tál központi motívuma pedig egy vadászjelenet. Ráadásul ez nem is mitológiai kötődésű ábrázolás. A jelenetek elrendezése is más, mint a többi edény esetében. A tál ikonográfiája elég bonyolult, a megfejtés még további kutatásokat igényel. Annyi azonban elmondható hogy megjelenik benne a keresztény szimbolika is; nevezetesen a Krisztus-monogram.

- 4. századi tárgyakról van szó, a kereszténységhez köthető jelképeket ekkor kezdik nyilvánosan használni. A megajándékozottnak ismernie kellett az új vallást és a hozzá tartozó motívumokat is. Érdekes ugyanakkor, hogy bár a Krisztus-monogram megjelenik, a keresztény kulturális körből még sincs semmilyen szimbolika az edényeken. Pedig ekkortól válik államvallássá a kereszténység.

A székre roskadt Phaidra

Kérdésünkre, hogy a zalai ásatások során kerültek –e elő olyan római kori leletek, amelyek a Seuso-kincsekhez hasonlóan mitológiai jeleneteket, vagy a kereszténység korai szakaszából származó szimbólumokat ábrázolnak, a muzeológus azt felelte, hogy Keszthely-Fenékpuszta környékéről igen. Ráadásul szintén a 4. századból. Ezekből párat a Seuso-tárlaton be is mutattak kiegészítésképpen.

- Néhány töredékes ládikaveret került kiállításra, melyek közül az egyik Dionüszosz jelenetet – illetve felvonulást – ábrázol, a másik pedig évszakokat megszemélyesítő természeti képeket jelenít meg. Érdekes, hogy szintén Fenékpusztáról került elő egy olyan ládikaveret is, amelyiken már keresztény szimbolika is van. Mindez azt jelzi, hogy a 4. században az antik képi világ és a keresztény szimbolika jól megfért egymás mellett a tárgyakon és ugyanúgy a fejekben is.

A Seuso-tárlat december 17-ig volt látható Zalaegerszegen. A záróesten a 20 ezredeik látogatót köszöntötték. A kincsek Kaposvárra utaznak tovább.