Katonai emlékek hat évtized távlatából

A Keresztury VMK előtti közös fotózás után Németh István, a Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület elnöke köszöntötte a hadosztály megjelent tagjait a nagyteremben. A rendezvényt ezt követően nyitotta meg Borsits László nyugállományú vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó, és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke ezt követően megnyitotta a rendezvényt. Felidézte, hogy négy évet töltött el a zalaegerszegi lövészhadosztálynál annak közel negyvenéves fennállása idején, ebből három évet (1982–84 között) parancsnokként. Kiemelte, hogy a lövészhadosztály másodikként kapta meg az országban a Magyar Néphadsereg Élenjáró Hadosztálya címet, melyet 1984-ben vettek át.

1958-ban alakult meg az egykori zalaegerszegi lövészhadosztály

Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a honvédklub elkötelezett a hagyományápolásban, az értékek megőrzésében és átörökítésében, mindemellett közösségben is gondolkodik, és odafigyel tagságára. Mint fogalmazott, összetartó közösségekké a jövő, amelynek felelőssége is van abban, hogy a honvédelmi hagyományápolást továbbadják a fiataloknak. Az önkormányzat mindig is fontos stratégiai partnerként tekintett a honvédklubra, amit jelez az is, hogy idén Pro Urbe Zalaegerszegért díjjal ismerte el munkáját.

A 8. gépesített zalaegerszegi lövészhadosztály 1958. szeptember 1-jén Békéscsabán alakult meg harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. Erről már dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész beszélt, hozzá téve azt, hogy Zalaegerszeg, mindig is katonaváros volt. Ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a helyi Püspöki Grácián volt az, aki a visszafoglalt budai vár ormára kitűzte a lobogót 1849. május 21-én. A zalaegerszegi lövészhadosztály történetéről többek között elmondta, hogy 1963-ban települt át a zalai megyeszékhelyre, majd 1968-ban a Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként vonult be Csehszlovákiába.

A Zala fedőnevű katonai feladatról Jagadics Péter beszélt, aki 1978-ban a 8. hadosztálynál kezdte pályafutását. Az idén megjelent, 1968, egy elfelejtett hadjárat című kötetében az ötven évvel ezelőtti csehszlovákiai intervenció magyar vonatkozású katonai dokumentumait adta közre, miután ezek titkosítását feloldották.

A rendezvényen Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök (3. kép balra) felidézte, hogy miután 1987-ben végzett, a zalaegerszegi hadosztállyal csak éppen ebben az évben találkozott, amikor felszámolták. 1990-ig szolgált a zalai megyeszékhelyen, a 33. gépesített lövészdandár századparancsnokaként, majd hadműveleti tisztjeként. Mint mondta, az itt eltöltött éveire szívesen emlékszik vissza. A folytatásban a tavaly elindított Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programról számolt be, ami ahogy mondta, az elkövetkező tíz évben a Magyar Honvédség összes átfogó képességét, és fegyverrendszerét érinteni fogja. A program egyik pillére a fiatalok megszólítása, a haderő-fejlesztési része pedig a 21. századi technikai eszközök beszerzésére irányul. Tartalmazza a digitális katona (lövész) projektet, amelynek fontos célja, hogy a katonákat olyan modern felszerelésekkel lássák el, amelyek a legnagyobb arányú túlélést biztosítják számukra.