Nagy Kálmán festőművész

Tavaly nyáron költözött el Zalaegerszegről Nagy Kálmán festőművész, aki közel negyven év után hagyta el a várost. Egy rövid sóskúti kitérőt követően Budapesten lelt új otthonra. Bár mint mondja, még szokja a „terepet” és álmaiban sokszor visszatér Zalaegerszeg.

A festőművész 65. születésnapjára rendezett jubileumi kiállítás záróeseményeként mutatták be azt az albumot, mely szintén a jeles évforduló alkalmából készült. A kiadványba Nagy Kálmán festményei, novellája, valamint néhány róla szóló írás került.

Nagy Kálmán festőművész 65. születésnapja alkalmából nyílt jubileumi tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Mintha csak most lett volna a hatvanadik, a napokban meg már a 65. születésnapját ünnepelte Nagy Kálmán festőművész. Az évforduló alkalmából – akárcsak öt évvel ezelőtt – kiállítása nyílt a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

Párizsban járt ősszel, és nyitott kapukat döngetett. Utóbbira igazából nem volt szükség, hiszen elmondása szerint tárt karokkal várták, szívesen fogadták. Annak ellenére, hogy Nagy Kálmán festőművész nem Párizsban él és alkot, a szerencsének köszönhetően (bár mint mondja, nem hisz a véletlenekben) mégis eljutott a francia főváros egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiváljára.

Nemcsak az ősz készül Párizsba, hanem Nagy Kálmán zalaegerszegi festőművész is. Egyesületi és két galériabeli kiállítással mutatkozik be ott. Nagy a pörgés addig, hiszen jelenleg egy budapesti tárlaton látható a francia fővárosba készülő képeinek egy része, illetve szintén ősszel a Keresztury VMK-ban is lesz kiállítása.

Különleges naptárt jelentetett meg Nagy Kálmán festőművész. A 2021-es képzőművészeti kalendáriumba ezúttal nem csak egyszerűen a festményeiről készült reprodukciók kerültek. Sokkal inkább festmények, tárgyak és fotók megkomponált egysége látható a tizenkét képen.

A bajai zeneiskola, a tihanyi táj és a koronavírus-járvány között fellelhető némi kapcsolat. Persze nem kontaktkutatásról és fertőződésekről van szó. Hacsak nem a művészet, vagy a táj szépségének lélekre gyakorolt ragályos hatásáról beszélünk.

Egyszer kopott kapuk, homlokzatok, máskor meg a végtelen űr. A kettő között figurák nélküli, színes impressziók. Mindig változó nézőpont, mindig változó ábrázolásmód, de azért fellelhetők visszatérő motívumok is az elmúlt néhány évtizedből.