Hevesi Sándor Színház

Zala Péter természetfotós alkotásaiból nyílt tárlat a Hevesi Sándor Színház nézőtéri előcsarnokában. Az amatőr fotográfus Sümegen született és Nagykanizsán végezte tanulmányait, ám 1950-1997 között Zalaegerszegen élt és dolgozott. Jelenleg Gödöllőn tölti napjait, ha épp nincs úton.

Van, amikor nem túlzás azt mondani, egyszerre ötvenfelé figyel. Sőt ez a megállapítás pontos tényt takar. Köves Marcell 20 éve dolgozik hangtechnikusként a Hevesi Sándor Színházban. Főként a zenés művek lelke a hangosítás, melynek egyik legnagyobb szakmai kihívása épp mostanában zajlik. Mégis erre a munkára leginkább csak akkor figyel fel a közönség, ha valami nem stimmel.

A Hevesi Sándor Színház egyik alapítójának, Bischof Sándor díszlettervezőnek az alkotásaiból nyílt tárlat a teátrum nézőtéri galériájában. A műhelyház egykori – már hosszú évek óta nyugalmazott – vezetője ezúttal nem díszletekkel, hanem festményekkel mutatkozik be.

A 35. jubileumi évad legnagyobb vállalkozásának tartott előadás, az Evita, a premierjéhez érkezett a színházlátogató közönség számára Zalaegerszegen. Webber híres musicalje valóban megamunkát követel a szereplőktől, akik többségét ezúttal külsősök adják (énekkar, tánckar, zenekar, gyerekszereplők). A főszereplő pedig szinte folyamatosan színpadon van, 18 évnyi történetet keltve életre. A darabot Böhm György rendezte.

Diákévek, felnőttévek, tervek és nosztalgia, na meg a szembenézés önmagunkkal, hogy mivé (nem) váltunk. Vajon megtanultuk a leckét, vagy van némi félnivalónk? „Tanár Úr, én készültem!” Ha mégsem, majd csak súg valaki.

A színpad még üres, meg kell tölteni élettel. Az idei évad legnagyobb kihívása minden bizonnyal az Evita lesz – fogalmazott elöljáróban dr. Besenczi Árpád igazgató, a Hevesi Sándor Színház évadnyitó társulati ülésén.

269 előadás, közel 77 ezer néző és 11 ezer 170 bérlet – röviden ez a Hevesi Sándor Színház idei évadának gyorsmérlege. Dr. Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója a társulat évadzáró ülésén úgy fogalmazott: sikeres volt a 2016/17-es szezon, növekedtek a bevételeik, és ennyi bérletet még soha nem adtak el.

Két fiatal szerelmes holttestére bukkantak. A városban rengetek pletyka kering, a felelősöket keresik. Veronában járunk, 1301-ben. A fiút Rómeónak, a lányt Júliának hívták. Ismerős a sztori?

A Zala Megyei Kormányhivatala „Lakóhelyem Arckönyve” című rajz- és fotópályázatára az alsó tagozatos tanulók 173 nyújtottak be, a felső tagozatosok 66, a középiskolások 12 rajzot illetve festményt nyújtottak be. A fotó- és videókategóriában szintén 12 pályamű érkezett be.

Hosszú idő telt el a gramofonos zenehallgatástól az elektro-diszkóig, a villanóporos vakuk fényétől a stroboszkópig. Az emberi jellem eközben mintha mit sem változott volna: a macsó macsó marad, a lányok a fiúkról csacsognak, a féltékenység undok tetteket szül, a megvert nő meg tűr.

Hétvégén mutatta be a Hevesi Sándor Színház Molnár Ferenc: Liliom című legendáját, Mihály Péter rendezésében. A zalaegerszegi színházbarát közönség előtt nem ismeretlen ez a darab, hiszen a teátrum pontosan 20 évvel ezelőtt már műsorra tűzte; ráadásul egy különleges helyszínen.