Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Lehetnek szuperhősök, átlagos arcok, vagy érzelmes figurák. Készülhetnek tömeges mennyiségben, vagy kis szériában, művészi kivitelezésben. Színesben, fekete-fehérben. A sort még hosszan lehetne folytatni, hiszen a képregény és képregény alkotás egy összetett műfaj.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Az ősz folyamán befejeződik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső tereinek rekonstrukciója. A felújítás nyomai már most jól látszanak: átalakult a fogadótér, új funkcióval bővült az egykori olvasóterem és hangulatosabbá vált a folyóiratolvasó-sarok is.

A belső felújítási munkák ellenére is működik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, sőt a vakáció alatt napközis tábor várja a gyerekeket. Az Európai Uniós és NKA-s támogatásból megvalósuló ingyenes nyári tábor, újdonságnak számít a könyvtárban.

Romkocsma hangulattal várták a sajtó képviselőit a Göcseji Múzeumba, ahol az idei Múzeumok éjszakájának programjait ismertették a szervezők.

Az alkonykapcsoló egy érzékeny szerkezet. A sötét hatalmával működik: vezérli a közvilágítás ki- és bekapcsolását. Majdnem annyira érzékeny, mint egy lírai költemény, ami a sötétséggel és világossággal, élettel és halállal játszik. Legalábbis szavakban, képekben.

Maratoni versolvasással, irodalmi műsorokkal, és a hagyományos Posztolj verset az utcára akcióval ünnepelte a város április 11-én a Magyar Költészet Napját.

Megújulnak a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső terei, ezzel párhuzamosan pedig tanulást segítő programsorozatokkal bővül az intézmény kínálata. Mindez két EU-s pályázatnak köszönhetően valósul meg, melynek részleteiről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a könyvtárban.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mit lehet kezdeni a 21. században egy 19. századi szöveggel és mennyire kihívás napjainkban Jókait tanítani a gyerekeknek? Többek között ilyen kérdések merültek fel a Magyar Széppróza Napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár e heti rendezvényein.

Mi a félelem, és hogyan hozunk emiatt olyan döntéseket, amik alapvetően nem jellemzők ránk? Azzal együtt, hogy félni, teljesen oké dolog. Nem gyávaság. Némi odafigyeléssel és a szituációk helyes kezelésével, pedig pozitív dolgokat is ki lehet hozni ebből a nem kellemes érzésből.

Interaktív vándorkiállítás mutatja be Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének főbb helyszíneit, szereplőit, motívumait, illetve az író életének néhány momentumát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban nyílt tárlat a szerző születésének 140. évfordulójára emlékezik.

Milyen az, amikor egy könyvtár „okos”, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a bibliotékáknak a 21. században? Hiszen már rég nemcsak egyszerű könyvkölcsönző helyként funkcionálnak. (Ez a nézőpont amúgy is eléggé sarkított.) Arról nem is beszélve, hogy a könyvtárosok feladatkörei is sokat változtak az évtizedek alatt.