Balatoni Múzeum

Fiatal tehetségek a sokszínű múzeumban” címmel nyitottak tíz napon át nyitva tartó időszaki kiállítást a Balatoni múzeumban, május idusán. Ezúttal a keszthelyi Zöldmező Utcai Általános Iskola diákjainak agyagból, fonalból és gyöngyökből készített munkáit helyezték tárlókba.

A közelmúltban Keszthelyen megtalált, felbecsülhetetlen értékű kincsleletet mutatta be közös sajtótájékoztatóján Ruzsics Ferenc, keszthelyi polgármester, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Redő Ferenc régész és Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke.

A Zalaapáti mellett egy évvel ezelőtt előkerült avar vitéz sírjának titka tárult fel a közelmúltban egy előadás keretében. A község önkormányzatának dísztermében megrendezett esten dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Havasi Bálint régész, a keszthelyi intézmény jelenlegi vezetője, valamint Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa tartottak prezentációt és fórumot a témával kapcsolatban.

A nászéjszakák borát is megkóstolhatták a szerelmes érdeklődők azon a bor- és pezsgőkóstolóval gazdagított tárlatvezetésen, amelyet a keszthelyi Balatoni Múzeumban rendeztek február közepén. A farsang a bálok, és az esküvők időszaka is. Régen, ezekben a hetekben szerelmek szövődtek, kapcsolatok váltak hivatalossá.

Hétezer esztendő régészetének históriáját dolgozza föl az a berlini székhelyű Német-Magyar Baráti Társaság által szponzorált kötet, amelyik Heinrich-Tamáska Orsolya Lipcsében dolgozó magyar régész és Daniel Winger a rostocki egyetem őstörténésze szerkesztésében jelent meg június elején.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

A Marcali Múzeum és a Balatoni Múzeum közös, február 25-éig látogatható időszaki kiállítása a marcali és a Keszthely környéki karácsonyi népszokásokat eleveníti fel a két múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyi emlékeivel, régi fényképfelvételeivel, berendezett enteriőrökkel, valamint az utóbbi évtizedekben készült filmfelvételekkel.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg a Pelso XI. országos kerámia és gobelin biennálét a Balatoni Múzeumban. A szeptember 8-áig megtekinthető kiállítást Gopcsa Katalin művészettörténész rendezte Doromby Mária textiltervező iparművész és Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész kurátorokkal összefogva.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Balatoni Múzeum augusztus végén tartotta a járási múzeumpedagógiai évadnyitóját a keszthelyi intézményben, ahova a régióban dolgozó óvodák és iskolák pedagógusait hívták meg.

„Elődeink magasra tették a lécet… Meg tudod ugrani? Te mit teszel a településedért?” – ez az önvizsgálatra utaló tükörfelirat az utolsó tárgyi emléke a Balatoni Múzeum várostörténeti kiállításának, amit a közelmúltban nyitottak meg. A kronologikus rendben vezetett időutazásra szeptember 10-éig várják az érdeklődőket.

A Balatoni Múzeum utazó foglalkozásai és a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” elnevezésű projekt volt a fő témája annak a tanácskozásnak, amit a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Balatoni Múzeum közösen szervezett május elején.

Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tanszékvezető docense mintegy félszáz, technikailag jól megkomponált légifelvételét hozta el a Balatoni Múzeum május közepéig látogatható vándor fotótárlatára.

A fenti címmel nyílt május közepéig látogatható időszaki tárlat a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A nagykanizsai Thúry György Múzeum és a Balatoni Múzeum közös kiállítása a ma is vonzó, kalandosnak képzelt, valóságosan inkább tragikus betyársorsok oldaláról mutatja be, hogy a katonáskodás, annak kikerülése, a viszontagságos és a sokféle formában, tartalommal megjelenő betyárkodás milyen szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban volt egymással a 18-19. században.

A színek sokfélesége megmaradt, a hatás azonban világosabb, áttetszőbb, könnyedebb lett. Kiss Ágnes Katinka festőművész mostanság inkább akvarelleket fest. Ezért is lett Vízjel a címe a keszthelyi Balatoni Múzeumban nemrégiben nyílt tárlatának.

A keszthelyi Balatoni Múzeumban Vízjel címmel nyílt meg Kiss Ágnes Katinka zalaegerszegi festőművész legújabb tárlata. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitó alatt az alkotó két új festményt is készített. A kiállítás április 30-ig látogatható.