Meghalt Fekete György belsőépítész, a nemzet művésze, a város díszpolgára

Fekete Györgyöt szerdán érte a halál. A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték. Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban170 kiállítási terve valósult meg. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

Fekete György (középen) a Göcseji Falumúzeumban 2017-ben (Fotó: ZalaMédia archív, -pP-)

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.
Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé - Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.

Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

2003-ban szülővárosa díszpolgári címmel jutalmazta. A nemzet művészétől Balaicz Zoltán polgármester is megemlékezett a közösségi oldalon.

A közleményben az áll: "Zalaegerszeg önkormányzata és polgárainak közössége nagyon sokat köszönhet neki, hiszen számos olyan fejlesztés és beruházás kapcsolódik a nevéhez, melyeket ő szorgalmazott, vagy segítette azok megvalósulását. Bár élete és szakmai életútja a fővároshoz kötötte, munkássága és vezetői pályafutása során mindig alkalmat találta arra, hogy Zalaegerszeget valamennyi országos fórumon életének utolsó pillanatáig nagy odaadással, eredményesen képviselje. Személyében az építkező, az újító, a nagy tudású, ugyanakkor végtelenül szerény mestert tisztelhettük, aki rajongva szerette szülővárosát. Jelenlétével számos jubileumi eseményt, szoboravatót, ünnepi közgyűlést tisztelt meg. Felszólalásaiban, ünnepi beszédeiben minden alkalommal az elméhez és a lélekhez is szóló bölcs gondolatokkal ajándékozta meg városunk közösségét. Életművét, kimagasló szakmai tudását országos elismerés övezte. Sajnos nem érhette meg, hogy szülővárosa állandó tárlatot alakít ki művészeti munkásságának bemutatására a most felújítás alatt álló Göcseji Múzeumban, de annak avatásakor méltóképpen emlékezünk majd meg Zalaegerszeg díszpolgáráról. Közvetlen stílusú, kedves egyénisége nagyon fog hiányozni valamennyiünk számára. Egy fantasztikus embert ismertem meg a személyében, aki rengeteg jótanáccsal látott el és akitől nagyon sokat tanultam. Hiányozni fog! Emlékét megőrizzük, tanításait nem feledjük!
Isten nyugosztaljon, Gyurka bácsi!"