Semmi extra, csak a Csend - Vízitúra a nádas mentén

Badacsonyról és környékéről már sokszor volt szó itt a KulTour-Vidéken, hiszen - évszaktól függetlenül - rendszeresen jövünk erre túrázni, borokat kóstolgatni, de a kulturális- és zenei programok is egyre sokszínűbbek. Zalaegerszegtől meg igazán nem egy nagy távolság, szóval bármikor át lehet ugrani egy szép pohár kéknyelű, meg egy jófajta magaslati távolba nézés kedvéért. Még az a fajta nyári villámlátogatás is nagyon frissítő, amikor a reggeli busszal érkezünk, az utolsó járattal meg haza is megyünk. De így is bőven van idő egy laza strandolásra, egy rövidebb hegymászásra, az alsó- és felső szférák között meg valami gasztro-kalandra. (Ez ám a "szentháromság"...)

Szóval alaposan körbejártuk már a Badacsony-témát, de úgy látszik mégsem elégszer. Mert valami új élmény mindig akad. Most például a badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpontban voltunk (ez konkrétan a lábdihegyi Herczeg Ferenc Strandon található); mégpedig a Nádi szél Vízitúra Tanösvényen. Ez a 3 kilométeres kis etap tulajdonképpen a Balaton első vízi tanösvénye, és a Badacsony-Szigliget közötti szakasz növény- és állatvilágát ismerheti meg menet közben a látogató. (Ha a madarak is úgy akarják.) Röviden: egy jó órára eltűnhetünk a nádasban, majd onnan kievezve - a tó vizén ringatózva - gyönyörködhetünk az elénk ugró tanúhegyek látványában. A Badacsony például innen nézvést pont olyan, mintha nem is a valóság lenne, hanem egy óriási ledfalról vetítenék elénk.

A vízitúra-tanösvény persze nem a saját felfedezésem; én is csak nemrég olvastam róla az egyik Balatont népszerűsítő honlapon, ahonnan aztán az ökoturisztikai központ weboldalára is eljutottam. A központ 2014 óta, a tanösvény pedig 2018 óta működik egy uniós projektnek köszönhetően. Amúgy az egész egyáltalán nincs túlreklámozva; ha a fészbuk nem dobja elém a We Love Balaton cikkét, ma sem tudnék róla. Márpedig nádasban siklani, és a nádasból a Badacsonyt nézni jó!

A látogatóközpontban lehet kajakot/kenut bérelni, attól függően, hogy hány fős társasággal megyünk. (Mi most ketten voltunk, így logikusan egy kettes kajakot választottunk). De van lehetőség arra is, hogy szakavatott túravezetővel járjuk be a nádast. Elvileg lehet külön "túramotyót" is bérelni, amiben távcső, GPS, walkie-talkie meg valami egészségügyi szett is van. Sajnos erre sem a pénztárnál, sem a csónakházban nem hívták fel a figyelmünket, pedig a távcső jól jött volna a madárleséshez. A túra érdekessége, hogy a nádas mentén hat oszlopon QR-kódokat találunk, melyekről a legfontosabb információk leolvashatók. Szó van a növényfajtákról, a nádasban élő állatokról (beleértve a madarakat, halakat, hüllőket, rovarokat), de a környék geológiai arculatával és a fürdőkultúrával is megismerkedhetünk, ha nálunk van az okostelefon. Vicces amúgy, de a pénztárnál is és a kajakbérlésnél is azt javasolták, hogy hagyjuk a telefonos böngészést a fenébe (a fényviszonyok miatt úgyis alig látszik valami a kijelzőn). Csak olvassuk be szimplán a QR-kódokat, és majd a honlapjukra becsekkolva, utólag nézzük meg az egyes oszlopokhoz tartozó információkat. A túra alatt inkább élvezzük a nyugalmat, a csendet, meg a tájat. Hát, jó....

Nem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha ismerném a vízimadarakat és a hangjukat követve nyomultunk volna a nádasban. Lakótelepen nőttem fel, a Balatonnál nem volt sem nyaralónk, sem rokonunk. Szóval sokáig nagyjából annyit tudtam erről a vidékről, amennyit Matula bácsi előadott Tutajosnak (és az még csak a Kis-Balaton). Ma már persze könnyebb információhoz jutni e téren is.
Aki Badacsonylábdihegynél kajakba száll, az - a balatoni képhez szervesen hozzátartozó hattyúkon túl - többek között kócsagokkal, nádirigókkal, récékkel, nádiposzátákkal, meg szárcsákkal és szürke gémekkel találkozhat (ha mázlija van). A madarakon kívül vidra is él itt, de ő tényleg ritkán mutatkozik.

Badacsonytól Szigligetig mintegy 250 hektár nádas terül el: ez a Balaton legnagyobb összefüggő nádasa. A hely így tényleg alkalmas az élővilág megfigyelésére. Mondjuk egy óra erre nagyon kevés. (Maradhatunk tovább is, de akkor a bérlés díja óránként 2000 Ft-tal nő. Egyébként a központ elég rugalmas, negyed óra csúszáson nem akadnak fenn, és nem kezdik el plusz óraként felszámolni.)

Ne legyenek illúzióink: a madarak is figyelnek minket. És nyilván elröppennek, vagy bevonulnak a nád sűrűjébe, ha már udvariatlannak érzik a közeledést. Úgyhogy távcső és teleobjektív mindenképpen szükséges, ha tényleg közelről, ám nem tolakodó módon szeretnénk meglesni őket. Mondjuk a hattyúk és a récék már elég flegmán viselik a látogatókat. A gémek, szárcsák és nagyobb testű madarak, meg konkrétan magasról ejtenek, na nem kirándulókra, hanem a gondosan (200-300 méterenként) kihelyezett QR-kódos oszlopokra. De ez itt teljesen okés, legalábbis amíg a kódleolvasás rendszerébe nem trollkodik bele a madárkaki.

Akik idióták, azok júliusban, déltájban indulnak el a nádi túrára, mert szeretik ha szétég a fejük, és hülyébbnél hülyébb mintázatokban sül rájuk a lenge ruházat. Épelméjűeknek inkább a reggeli (kilenckor nyit a strand) vagy a zárás előtti órákat javaslom. Már csak azért is, mert fotózáshoz olyankor sokkal jobbak a fényviszonyok. Bár ki tudja: a déli erős kontrasztok miatt nagyon szép vonalak és más geometrikus minták rajzolódtak ki közel, s távol. Már ott sejtettem, hogy ebből izgalmas fekete-fehér képeket lehet kihozni. Cserébe azért, hogy a madarakat nem sikerült közelről megfigyelni.

Amúgy maga a vízitúra nem egy nagy sportteljesítmény és különösebb evezési gyakorlat sem kell hozzá, úgyhogy bárki mehet. (Mentőmellényt adnak.) Persze könnyen beszélek, nem én voltam a kormányos. Meg is kaptam, hogy inkább csak pihenjek, mert ez pont olyan hely, ami a hírlapírók idegeit nyugtatja. Haha! Tény, hogy félig alfa-állapotban szálltam ki a kajakból. És az a Csend... még mindig a fülemben van.

Az eredeti bejegyzés, sok fotóval itt olvasható:

https://kultourvidek.blogspot.com/2019/07/semmi-extra-csak-csend-vizitura-nadas.html

Forrás: KulTour-Vidék