Archivum
Városfejlesztés, munkahelyteremtés
Formálódik Zalaegerszegen a városfejlesztést segítő gazdasági szenátus összetétele, melynek tagjai a helyi kis-, közép- és nagyvállalkozások közül kerülnek majd ki. Gyutai Csaba polgármester már a választási kampányában is hangsúlyozta: újfajta kapcsolatot szeretne kialakítani a helyben működő cégekkel, hogy összefogva, közösen tegyenek a zalai megyeszékhely fejlesztéséért, új munkahelyek teremtéséért és a meglévők megőrzéséért.
A város gazdaságának megerősítése a fő cél
Hasonlóképpen az elmúlt rövid időszak eredménye, hogy formálódik a nyugat-dunántúli régió három nagyvárosa, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, valamint a két érintett megye részvételével egy erős gazdasági tengely. Erről az együttműködésről a városok polgármesterei a közelmúltban meg is állapodtak. Gyutai Csaba polgármesterrel a jövőről beszélgetve egyértelműen kiderül a cél: mindent a városfejlesztésért.
– Nagyon örülnek a helyi vállalkozók a kapcsolat felvételnek, és szinte versenyeznek, hogy ki kerüljön majd be a város gazdasági szenátusába. Ennek a kezdeményezésnek és az első látogatásunknak, a 3B Hungária Kft.-nél, üzenetértéke van. Olyan társaságot kerestünk fel, amely magyar (zalaegerszegi) tulajdonú, saját gyártással, kutatásfejlesztéssel és mérnöki apparátussal rendelkező termelő vállalat. Ezt követően a város legnagyobb foglalkoztatójánál, a Flextronicsnál jártunk, majd ismét helyi tulajdonú kis- és középvállakozások következtek.
– Milyen benyomásokat szereztek?
– A benyomásaink mindenhol nagyon jók voltak, ezért folyamatos kapcsolattartást szeretnénk a helyi vállalkozásokkal. Jó lenne legalább kéthavonta egyszer véleményt cserélni, akár elektronikus úton is, és negyedévente személyesen találkozni. Az a tervünk, hogy a legfontosabb várospolitikai ügyekről mindenképp szót váltunk, emellett minden összejövetelnek lenne egy kiemelt témája is. Így például a szakképzés helyzete, vagy a támogatási rendszer átbeszélése.
– Ez utóbbi izgalmas kérdés, különösen az Új Széchenyi Terv elképzeléseinek ismeretében. Milyen lehetőségei vannak egy önkormányzatnak?
– Valóban fontos kérdés, hogyan tudnak a cégek, a kis- és középvállalkozások csatlakozni a Széchenyi Terv forrásaihoz. Ennek az előkészítése már megkezdődött nálunk, és keressük azokat a további lehetőségeket, melyeket még be tudnánk építeni. Többek közt tárgyalunk a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, hogy velük együtt akár egy kibővített támogatási csomagot tudjunk számukra biztosítani. Természetesen ezeken kívül megcélozzuk egyéb fejlesztési alapok lehetőségeit is, melyek szintén a városi támogatás mellé állíthatók. A jogi konstrukció kidolgozása folyamatban van.
– Mi indokolta Szombathely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg összefogását? Ez a gazdasági övezet, amelyben mintegy félmillióan élnek, meghatározó erőt képviselhet Nyugat-Magyarországon. Minden bizonnyal ez is az egyik cél.
– Ahogy mi Deák Ferenc Városépítő Programunkat a Széchenyi Tervhez rendeljük, a vasi-zalai gazdasági tengely is arról szólna, hogyan tud a régió csatlakozni az országos elképzelésekhez. Cseresnyés Péter nagykanizsai polgármesterrel kezdeményeztük ezt az összefogást, mert úgy érezzük, a befektetők térségbe vonzása egyedül nehezebb. Ha ránézünk a térképre, jól látható, hogy a korábbi kormányzat pólusfejlesztésekben gondolkodott, de ebből igazából kimaradt a nyugat-dunántúli térség, beleértve a három nagyvárost is. Az a célunk, hogy gazdaságfejlesztési értelemben mi is a térképre kerüljünk – mondja a polgármester, és hozzáteszi:
– A városfejlesztési elképzeléseinket egyeztetjük, de az öt legfontosabb prioritást már megfogalmaztuk. Ezek egyike az ipari befektetések elősegítése, és itt nagy integrátor cégek letelepítésében gondolkodunk. Ha bármelyik nagyvárosban megjelenik egy ilyen befektető, az feltétlenül jó a másik kettőnek is. Lehetnek kapcsolódási pontok, és ez húzza az egész régiót.
A kis- és középvállalkozások fejlesztése terén szintén össze tudunk dolgozni, ugyanúgy, mint a megújuló energiaforrásokra épülő helyi programokban. Nagykanizsán már van mintaprojekt, Zalaegerszegen van geotermális közműrendszer, biogáz felhasználás, erre pedig később a tömegközlekedés is ráépíthető. Prioritást élvez a helyi turisztikai vonzerő kialakítása, a kutatásfejlesztés, innováció és a műszaki termékfejlesztési projektek és központok segítése.
A kormánytól elsősorban nem pénzt kérünk, hanem lehetőségeket, információt, kiemelt figyelmet. Azt kérjük, irányítsanak hozzánk minél több befektetőt, mi pedig ezért cserébe egy versenyképes régiót tudunk ajánlani. Amennyiben a kormány tíz év alatt egymillió munkahelyet szeretne létrehozni, akkor a két megyének és a három városnak húszezret kell teremtenie, belátható időn belül. Jó kapcsolatokat kívánunk kialakítani az ITD Hungary-val, hiszen a befektetésösztönző szervezet nagy segítségünkre lehet a külföldi vállalkozások megnyerésében.
– Németországban járt a közelmúltban, ahol találkozott a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, Zalaegerszegen pedig a napokban fogadta a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét.
E találkozások célja is a befektetői lehetőségek felmérése?
– Természetesen. Több befektetői csoporttal is tárgyaltunk Németországban. Észak-Rajna-Vesztfália tartománynak közvetlen magyar kormányközi kapcsolata van, amely elsősorban a gazdasági együttműködés élénkítését szolgálja. Szeretnénk az ottani lehetőségeket saját törekvéseink mellé állítani. Finn vendégünkkel is a helyi gazdasági társaságok zalaegerszegi befektetési lehetőségeit vettük számba. Most úgy tűnik, az energetikai szektorban van nagyobb érdeklődés.
– Uniós támogatással új telephely épült Zalaegerszegen, az északi ipari parkban, melyet az elmúlt hét végén adtak át.
– Igen, a Pernix Pharma Kft. több mint 61 millió forint uniós támogatást nyert el a nyugat-dunántúli operatív program pályázatán. Ennek eredményeként a cég munkahelyeket tudott megőrizni és további munkahelyek is létrejönnek.
– Az embereket változatlanul legjobban érintő téma a munkanélküliség. Mit mutatnak a legújabb adatok Zalaegerszegen?
– A céglátogatások során is kiderült, hogy a helyi gazdaság legfontosabb szereplőibe kezd visszatérni a jövőbe vetett bizalom. Ez az optimizmus már megjelenik a munkanélküliségi adatokban is. 2003-ban Zalaegerszegen rendkívül alacsony volt a munkanélküliségi ráta, 2007-ben öt és hat százalék között mozgott, 2010 elején 7,9, most a legújabb adatok szerint ez visszahúzódott 6,5 százalékra. Innen kellene most nagy lendülettel lemenni öt százalékra.
Megjegyzem, az országos átlag 11 százalék körül van. Amennyiben megerősödik a helyi gazdaság, erős vállalkozások dolgoznak helyben, több bevétel jelentkezik a városi költségvetésben és ezáltal minden fontos és hasznos célra több juthat Zalaegerszegen.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Falumúzeum kialakítását tervezik Leharapta felesége ujját, majd otthagytaKinyitott a Dísz téri adventi vásárBruchner Regina összetettben első helyen végzettTámogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőben -
rovatunk hírei
1000 üdvözlőlap és meghívó Verdák: Al Barátokra lel101 híres bombázóVig Balázs: A rettegő fogorvosVictoria Aveyard: Vörös királynőDanielle Steel: Tékozló fiú Almási Kitti: Bátran élni M. J. Arlidge: Ecc peccA mennyország létezikA Szent Johanna gimi 8. 1-2. - Örökké top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban