Optimista szemlélettel

A település érdekei a legfontosabbak Vonyarcvashegyen

– A települések, így önök is a költségvetés elkészítése előtt állnak. Nem lehet egyszerű dolguk, és talán konkrétumokat sem tud még mondani, de gondolom, mielőtt vállalkozott erre a felelősségteljes feladatra nagyjából átgondolta, hogy mik lennének a megvalósításra váró feladatok?

–Természetesen, ha valaki településvezetésre adja a fejét, összeáll benne jó pár gondolat, amit rövid, illetve közép és hosszútávon szeretne megvalósítani. Ez bennem is így zajlott le, de konkrétumokról valóban nehéz beszélni, mert még most sem tudjuk, hogy vajon mik azok a lehetőségek, amikre pályázhatunk, illetve ami mellé pénzt tudunk odatenni.

Számos megvalósításra váró feladat áll előttünk, de alaposan mérlegelnünk kell majd, hogy mire mennyit költünk. Szeretnénk például a településünkön egy jó kézilabdapályát építeni, mivel a településen nagy múltja van ennek a sportnak.

Ezt szeretnénk megtartani és tovább fejleszteni, mert erre a sportágra szüksége van a település apraja-nagyjának. Egy gumi alapú pálya megépítésében gondolkodunk, emellett olyan fejlesztéseket hajtanánk végre, amik 2002 óta már megfogalmazódtak. Megoldásra vár az iskola nyílászárócseréje, a fűtés korszerűsítése az intézményben.

Emellett elindult a település központjának átalakítása, egy rendezvénytér kialakításán is gondolkodunk, a volt Telenkó üdülőt is szeretnénk hasznosítani, amit tavaly decemberben vásároltunk meg a megyei közgyűléstől, aminek szintén funkciót kell biztosítanunk. Nem utolsó sorban a strandunk – amire már most is joggal vagyunk büszkék – továbbfejlesztése is a jövő feladatai közé tartozik, hiszen mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy a vendégek, turisták számára vonzó legyen a településünk.

– Ahogy ön is említette, jelenleg is folynak fejlesztések itt a Községháza előtti területen, most elég nagy a felfordulás, de gondolom, megéri kivárni, amíg befejeződnek az előző vezetés felhatalmazása által elkezdett munkák.
– Ez így van. Stafétabotként kaptuk az előző vezetéstől ezeket a munkákat, nekünk kötelességünk tovább vinni, befejezni. Tudni kell, hogy az itt élőket megosztja ez a beruházás. Reméjük, elkészültével már mindenki büszke lesz rá, még ha jelenleg hallatszik is némi morgolódás.

– Úgy tudom ez teljes mértékben támogatott beruházás, tehát nagy költséget nem ró a településre.
– Igen, ez egy 100 százalékban támogatott pályázat. Huszonhét-millió forintot kaptunk a munkákra. Az áfát kell csak nekünk kifizetni. Mivel ez egy előfinanszírozott pályázat, a pénzt nyáron tudjuk majd visszaigényelni. Bízunk benne, hogy sikerül befejezni, és egy nagyon szép új településközpontunk lesz majd.

– Akik kevésbé örülnek ennek a beruházásnak, mit látnának szívesebben helyette?
– A visszhangokból úgy tűnik, akadnak többen is, akik az iskola nyílászáróinak cseréjét szorgalmazták volna, hiszen az elavult ajtók, ablakok miatt igen nagy költség hárul az önkormányzatra a téli hónapokban. Erre egyelőre nem volt támogatásunk, de nagyon reméljük, hogy jövőre, a Széchenyi terv keretében ezt is meg tudjuk valósítani, hiszen a fontosságát egy percig sem vitatjuk.

– Bár, ahogy az imént is szó volt róla, sok konkrétumot még nem lehet tudni az anyagiakkal kapcsolatban, de az már most is tudható, hogy megfontoltnak kell majd lenniük. Mik azok a feladatok, amik mindenképpen elsőbbséget élveznek, és hogy látja, hol lehet majd meghúzni a nadrágszíjat, ha szükséges?
– A közös cél, ami szinte mindenkinél első helyen van, az a már említett iskolai nyílászárócsere, valamint a fűtéskorszerűsítés.

Ami pedig azt illeti, ha meg kell húznunk a nadrágszíjat, biztos hogy meg fogjuk találni azokat a gazdasági pontokat, hisz minden önkormányzatnál vannak ilyen kisebb-nagyobb dolgok, amivel lehet takarékoskodni. Egyelőre várjuk a kormány döntését, a lehetőségeket, a pályázatokat, a költségvetést, hisz mi is csak ezután tudunk tervezni, de megpróbáljuk mindenképpen a realitások talaján állva, a valósághoz igazítani a tervünket.

– Egyébként milyen állapotban vették át a települést akár anyagilag, akár más területen, hogy látja?
– Kezdetben 70 millió pluszról lehetett hallani, ez azonban átadás-átvételkor sajnos csak 54 millió forint volt és mellé még kilencmilliós kifizetetlen számla. Ugyan így sincs minden veszve, de azért egy kicsit más képet fest a dolog mint ahogy ez korábban a sajtóban megjelent pár helyen.

– Erre most mondhatjuk, hogy: „de jó, ennyi pénz, legalább nem kellett hiteleket fizetni!“, meg azt is, hogy, „hűha, ez mire lesz elég“?
– Igen, jó a felvetés. Egy biztos: ilyen alacsony összeggel még nem kezdtük az előző években a decembert. Ám azért ez az összeg pozitív, és bízom kollégáimban, a szaktudásukban, az odaszánásukban, hogy együtt közösen kilábalunk a nehézségekből, s ha nem is könnyen, de a felmerülő problémákat meg tudjuk oldani.

– Talán egyetért velem abban, hogy a nehézségekből csak összetartó, a település érdekeit szem előtt tartó testülettel lehet kilábalni. Mit gondol, Vonyarcvashegy esetében vajon meglesz ez az együttműködés?
– Tény, hogy nagyon színes a képviselő-testület összetétele, ez többek számára eléggé meglepő volt. A harmadik ülésünk alapján én úgy látom, hogy ez nem gátja a közös munkának. Mindenki a településünk javát akarja, ezért fog küzdeni.

A fejlődés érdekében mindannyian félreteszünk minden más érdeket, és valóban a községünkért dolgozunk.  Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesz, nem lehet mindenkinek önálló véleménye. Sőt, a kritikából, ha jó, ha rossz lehet építkezni, tanulni. Úgyhogy én mindenkit arra buzdítok, hogy legyen is véleménye. Talán az eddigiekből is kitűnt, hogy én optimistán állok a dolgok elébe, bízom a jövőben, és addig, amíg az ember reménykedik, haladni fog előre.