2024.12.03., kedd - FerencZalaegerszeg időjárása

Archivum

Úttörőház-nemcsak mozgalmároknak

2011. augusztus 18. csütörtök, 18:29
Címkék:

Negyven éves a zalaegerszegi MMIK épülete. A Kisfaludy utcában 1971. augusztus 19-én avatták fel az Ifjúsági Házat, mely - a korabeli tudósítás szerint - "jelentősnek számított a fiatalok számára épített létesítmények sorában". Az intézményt (a fiatalok nevében) a KISZ-bizottság városi titkára, Berke Jenő vette át.

 

Negyven éves (lenne) az MMIK

E híradás terjedelme elenyésző volt ahhoz a hirdetéshez képest, mely négy nappal az avatás előtt jelent meg a megyei lapban, s az Ifiházban nyíló Ifjúsági presszóra hívta fel a figyelmet. A Zalaegerszeg és Vidéke ÁFÉSZ féloldalas reklámjából kiderül, hogy az új, színvonalas és kulturált szórakozóhelyen 180 vendég fér el, akiket sütemények, kávé -és egyéb italkülönlegességek várnak harmadosztályú áron. A jó hangulatról pedig a presszóban elhelyezett automata zenegép gondoskodik, mely a nyitva tartás egész ideje alatt sugározza a szórakoztató zenét - két forint ellenében.
Mára tulajdonképpen csak a kocsma maradt meg az egykori Ifjúsági Ház épületében. Persze ennek berendezése, mérete és tulajdonjogi viszonyai erősen különböznek a néhai eszpresszóétól. A szebb napokat látott ház többi része azonban 2008 óta üresen áll.

"Kicsit fájdalmas ez, ugyanakkor bele is törődtem a szomorú tényekbe" - válaszolta kérdésünkre Bíró László, aki 1973-tól 1980-ig volt az Ifiház igazgatója. "Az ember tudomásul veszi, hogy korok és korszakok változnak: felépül valami új, szárnyal, majd eltűnik." Persze, ha torzóként a belváros közepén marad egy üres épület, az a legkevésbé sem jó, pláne, hogy ma is lenne igény színvonalas, kulturális -és szórakoztató intézményre.
Az Ifjúsági Házat (ami 1973-tól Ifjúsági és Úttörőházként funkcionált) röviden és tömören az hívta életre, hogy kellet egy hely! "Korábban a KISZ társbérletben volt a Zalai Hírlappal az Ady utcában, továbbá a Göcseji Múzeum épületében, a mai Kisfaludi-terem helyén is működött egy KISZ-klub. A múzeum bővült, az újság szerkesztőségének is önálló épület kellett, így szükségessé vált, hogy a fiataloknak is legyen saját intézménye." - folytatta a volt igazgató.
Az Ifiház első "szárnya" a Kisfaludy utcában, volt családi házak helyén épült fel. Nyitáskor az épület körülbelül a mai kocsma bejáratáig tartott. Két év múlva aztán hozzáépült az Úttörőház is (ami később kiállítótér lett). A ház tulajdonképpen két L alakú épület összeolvadásával nyerte el mai formáját.

ifihaz_2.jpg

Negyven éve vették birtokukba a fiatalok az épületet - ma üresen áll

"Az elnevezés ellenére az intézmény nem csak mozgalmi célokat szolgált, sőt! Már az első perctől világos volt, hogy kultúrházat kell csinálni! Az Ifiház rövid idő alatt a város legjobb kulturális és művészeti színhelye lett. Színházi előadások, irodalmi estek, koncertek, klubok, vetélkedők, gyermekprogramok váltották egymást. Folyamatos volt a nyüzsgés, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Itt született meg az Egervári esték ötlete, valamint addig nem játszott színházi előadások kaptak teret". Bemutatásra került például Csurka István Döglött aknák című műve is, mely nem éppen a "támogatott" kategóriába tartozott akkoriban.
Az Ifjúsági Házat sokáig a KISZ Bizottság finanszírozta, majd megfogalmazódott az a cél, hogy mozgalom ne tartson fenn kulturális intézményt, így a Városi Tanács lett a fenntartó. A 80-as évek elején aztán létrejött a Hevesi Sándor Színház, aminek következtében, az addig a mai színház épületében helyet foglaló Megyei Művelődési Központ (MMK) a Kisfaludy utcába költözött. Összeolvadt az Ifiházzal; Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) néven. Ennek fenntartója a Megyei Tanács lett. A Városi Tanács pedig szintén a 80-as évek elején, megalapította a landorhegyi Városi Művelődési Központot (VMK).
Az MMIK évtizedekig működött kulturális, majd felnőttképzési helyként. Az utolsó években Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola néven, komplex intézménnyé vált. Jogutódja, a Megyei Közművelődési Intézmény jelenleg a Keresztury ÁMK-ban működik.

Hogy mi lesz az MMIK épületének sorsa, még nem tudni. A tulajdonos Zala Megyei Önkormányzat évek óta árulja az ingatlant (becsült forgalmi értéke 610 millió forint); kevés sikerrel.  Pál Attila a megyei közgyűlés alelnöke érdeklődésünkre elmondta: szeretnének a várossal közösen befektetőt találni, vagy kulturális célra hasznosítani. Néhány évvel ezelőtt bíztak az AGORA programban, ám a pályázat végül nem nyert támogatást. Tovább keresik a lehetőségeket.

Balaicz Zoltán Zalaegerszeg alpolgármestere szintén örülne, ha az épületet továbbra is ifjúsági és közösségi célra lehetne használni. A város a ház mögötti aszfaltos sportpálya tulajdonosa, így szívesen együttműködnek a megyével a hasznosítás érdekében. Jelenleg azonban nincs olyan pályázat, mellyel finanszírozni lehetne a rekonstrukciót és az újrakezdést. A városnak pedig nincs pénze arra, hogy megvásárolja az ingatlant.

Nem kizárt, hogy az MMIK még sokáig üresen tátong a belváros közepén.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK