Márai grafikákba rejtve

Miklosovits-képek a színházban

A „Hommage á Márai Sándor” című tárlatot a költészet napja alkalmából rendezték meg. A zalaegerszegi születésű művésznek harmadszor van kiállítása a megyeszékhelyen. Ahogy Németh János keramikusművész az alkotót köszöntve, s a kiállítást megnyitva elmondta: Miklosovits visszatalált Zalaegerszegre, reméli, hogy a helyiek is visszatalálnak hozzá, hiszen munkái mindenkit megszólítanak.

 

A grafikus művészete több rétegből tevődik össze: a pontszerű, vagy néhány vonalra csupaszított, koncentrált kifejezéstől a részletesen megmunkált rajzokig sok minden látható. Izgalmas világára leginkább az irodalmon keresztül talált rá; Márain kívül főleg Arany Jánossal foglalkozott mélyebben, de számos más klasszikus és kortárs író „vizuális interpretátora” lett. 

 

Ennek ellenére rajzai mégsem „csak” illusztrációk. Óriási jelentősége van ugyanis a fényeknek, árnyékoknak, s így a jó és a rossz örök küzdelmének. A költők, írók gondolataihoz mindig hozzáteszi a saját üzenetét. Ettől lesznek különlegesek grafikái.
Márai és Miklosovits szellemi találkozásából már egy albumra (mely 2009-ben a tárlattal megegyező címen meg is jelent), s több kiállításra való alkotás született.

Ahogy az a kötet bevezetőjében is olvasható, a grafikus évekkel ezelőtt Márai Füves könyvét olvasva érzett rá az író legfontosabb üzenetére: a művészeknek a szellemi függetlenséget minden körülmények között a legfontosabb emberi értékként kell őrizniük magukban, s az autonóm, szuverén egyéniség még a legnehezebb időkben is megőrizheti alkotókészségét.