Idén kevés a gólya Zalában

                                                 Lassan halad az Akadálymnetes Égbolt proram

- Az idén elpusztult több mint húsz gólya nekem nagyon soknak tűnik. Valóban az, ha a korábbi évekhez viszonyítjuk?

- Az arányokra ma már másképp kell tekintenünk, mint régebben. Manapság egyre többen figyelnek oda a gólyákra itt Zalában is, ezért relatíve több ilyen pusztulásról tudunk, mint néhány évvel ezelőtt. Az viszont tény, hogy, ha azt nézem, hogy az idei szaporulat viszonylag kicsi, úgy másfél gólya jut egy fészekre, akkor viszont mindenképpen magas. Ez főleg a kedvezőtlen időjárás miatt alakult így. Ezért is fontos dolog, hogy megóvjuk őket. A Magyar Madártani Egyesület és az illetékes szaktárca két éve megállapodást kötött az áramszolgáltatóval a helyzet megoldására, így született meg az Akadálymentes Égbolt program, de nekem az a magánvéleményem, hogy ez a program kicsit lassan halad.

- Hány gólyáról tudnak jelenleg Zalában?

- Évjárat függő a dolog, de nagyjából 100-120 pár, amiről tudunk. Ez a lakott fészkeket jelenti. Tudni kell egyébként azt is, hogy az áramütés nem csak a gólyákat, hanem több ragadozó madarat is veszélyeztet. Sajnos több olyan eset történt, amikor kerecsensólyom, rétisas, parlagi sas, egerészölyv, esetleg kék-, vagy vörös vércse pusztult el, illetve sérült meg emiatt.

- Az elmúlt években történt jelentősebb változás a populációban az egyes fajokat illetően?

- Ahogy említettem is, a gólyáknál várhatóan nem egy sikeres év lesz az idei. Az éves összesítés ugyan még nincs meg, folyamatosan érkeznek az adatok a „gólya honlapra”, de az már látszik, hogy jóval kevesebb a fészekből kirepült fióka mint korábban. A másik, igazi nagy problémát a fecskék alacsony száma jelenti. Tíz év alatt a felére, sőt harmadára csökkent az állomány amiatt, hogy a gyakran rendkívül hideg, mostoha időjárási körülmények között nem találtak megfelelő táplálékot. Legyengültek és százával ezrével pusztultak el. Rendkívül szomorú látvány volt látni a madártetemeket az utak mentén. A fenékpusztai madármenhelyen amit lehet, megteszünk a beteg, sérült madarakért, de sajnos az ilyen helyzeteken nem tudunk változtatni.

- Ha már a madármenhelynél, gyűrűző állomásnál tartunk: korábban komoly anyagi gondokról lehetett hallani. Van változás?

- Azt hiszem anyagi gondjaink mindig is lesznek. Szerencsére sok önkéntes jelentkezik, nagy segítséget jelent a munkájuk. És akik eljönnek hozzánk, azoktól időnként pénzadományt is kapunk. A nagyobb cégek sajnos inkább csak egy-egy karitatív naphoz kapcsolódóan áldoznak erre a célra.

- Pályázati lehetőségeik vannak?

- Egyesületen belül egy új pályázati rendszer működik, ami számunkra is elérhető. Az uniós pénzekre pedig az országos egyesület pályázik több-kevesebb sikerrel.

- Most éppen milyen „idénymunka” van az állomáson?

- Javában zajlik a madárgyűrűzés, egészen októberig. Ha valaki korán kijön, csodálatos élményben lehet része, amikor közelről láthat egy-egy jégmadarat, vagy a kezébe foghat egy-egy vízicsibét.

- Bárki, bármikor mehet, vagy célszerű előre bejelentkezni.

- Tulajdonképpen igen, de azért biztosabb, ha előtte felhívnak bennünket. A 06 20-519-2721-es számon el lehet érni bennünket, és akkor mi is könnyebben tervezzük a létszámot. Örömmel fogadunk mindenkit, mert jók a tapasztalataink: aki egyszer eljön, az utána általában még jobban odafigyel a madarakra, és széles körben népszerűsíti ezt a tevékenységet.

A Benke Szabolcs által említett, az áramütéseket csökkentő programról Varga Ivett az E-ON sajtóreferense elmondta: a probléma megoldása számukra is fontos, mert amellett, hogy a madarak veszélyben vannak, az ügyfeleknek is kellemetlen egy-egy ilyen baleset miatti áramkimaradás. 2008-ban azonban európai összehasonlításban is egyedülálló megállapodás született: az áramszolgáltatók, a természetvédelmi szakmai szervezetek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Akadálymentes Égbolt” néven madárvédelmi megállapodást kötöttek, melyben azt a fő célt tűzték ki a résztvevők, hogy 2020-ra különböző EU-s pályázati pénzek felhasználásával a meglévő középfeszültségű szabadvezetékeket veszélymentesítik és az újakat eleve veszélymentesre tervezik. A projekt keretében 2013-ig mintegy 1,5 milliárd forintot fordítanak a jelenlegi helyzet javítására. Mára elkészült az a felmérés, melynek köszönhetően ma már minden meglévő vezetékszakaszt illetően pontos információ áll rendelkezésükre arról, hogy milyen madarakat, milyen módon veszélyeztet, illetve hogy a madárpopuláció nagyságát is figyelembe véve mennyire sürgős az adott területen a rekonstrukció.