Betegőrző monitorok a keszthelyi "belen"

Novemberig egyensúlyban lesz a keszthelyi kórház gazdálkodása

- Az egészségügyi kormányzat konkrét információkat még nem szivárogtatott ki a keszthelyi kórház jövőbeni működtetésére vonatkozóan. A gyógyító intézményben még tavasszal megtörtént a szakértők által végzett felülvizsgálat, amely kiterjedt az orvosszakmai munkára, a betegellátás körülményeire, a gyógyszerellátásra, a szakmai anyagellátásra. Nagy alapossággal felmérésre kerültek a berendezések, műszerek, eszközök, áttekintettek a működéshez elengedhetetlenül szükséges különböző beszerzések volumenét is. A vizsgálódásokból levonható következtetéseket, a stratégiai terveket viszont még nem ismerjük. Csak a Semmelweis Terv (ST) által vázolt célkitűzéseket olvastuk. A kormány hozott egy döntést, mely szerint a fekvő -és járóbeteg ellátó egészségügyi intézmények állami működtetésbe fognak kerülni. Egyelőre nem tisztázott, hogy az állami működtetés és a ST-ben leírtak és megfogalmazottak hogyan kerülnek majd szinkronba. Az sem világos még, hogy Keszthelyen a tervezett, új betegút szervezési szisztéma milyen konkrét előnyökkel kecsegtet. A területi ellátásszervező központok létrehozása is csúszik. Nem tudjuk, nem látjuk, hogy miféle struktúramódosításra kell fölkészülnünk, de még az őszre ígért pályázati források sem jelentek meg, amelyek segítenek végrehajtani az egyes koncepciók végrehajtását.

- Míg szeptember eleje-közepe sokak számára a nyaralás végét, az iskolakezdést, a nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. Mi a helyzet Keszthelyen?

- Mind a felnőtt, mind a gyermek populációban kiugróan magas az allergiás betegek száma. Az időjárási viszonyok is a betegség malmára hajtják a vizet. Sok a pollen és egyéb allergizáló tényező, ezért jelentősen megnövekedett az előjegyzéssel dolgozó pulmonológiai és allergológiai szakrendelés betegforgalma. Külön nehézség, hogy az allergiai szakrendelésünk orvosa külföldre ment dolgozni szeptember elsejétől, gyors helyettesítését pedig -mivel hiányszakmáról van szó- nem egykönnyen sikerül megoldani. Bízom benne, hogy az egyeztetések végeztével gyorsan juthatnak majd megfelelő ellátáshoz a frissen jelentkezők is. Sok a beteg, a gondozásra szoruló, a szakrendelést ezért semmiképp sem szeretnénk feladni.

 Dr. Kvarda Attila: nincs önrész komolyabb modernizálásra

- Van-e orvos-, szakápoló-, vagy rezidens hiány a keszthelyi kórházban?

- A rezidensi alapképzésre nem jogosult a keszthelyi kórház, az intézmény nincs akkreditálva a törzsképzés első részében történő rezidensek foglalkoztatására. Ez azért van, mert sok szakterület, ami a rezidensképzéshez elengedhetetlen, nincs a kórházban. Jelenleg egy, első szakvizsgára készülő rezidens, és kettő, második szakvizsgájára készülő rezidens dolgozik nálunk. A keszthelyi kórházban 76 orvost foglalkoztatunk, de nálunk is hiány van belőlük. A sürgősségi osztály, a szülészet-nőgyógyászat, az intenzív ellátás, a bőrgyógyászat, a pszichiátriai ellátás is kénytelen nélkülözni szakorvosokat. Szakdolgozókból, szakképzett munkatársakból is hiány mutatkozik, ezért rendkívül komoly szervezési feladatot jelent mind a fekvő-, mind a járóbeteg osztályokon a folyamatos szakképzett munkaerő mindenkori biztosítása.  Sokszor még a segédápolói munkakört sem tudjuk arra alkalmas személlyel betölteni.

- Milyen hosszúak a várólisták epekő-, sérv-, vagy mondjuk a leggyakoribb nőgyógyászati műtétekre?

- Vannak rövidebb és vannak hosszabb várólistáink. A fekvőbeteg ellátásban két héttől két hónapig tartó listákkal szembesülnek a páciensek, a járóbeteg ellátásban pedig akár 3-4 hónap múlva tudunk csak időpontot adni. Az országos átlagnál több területen jobbak vagyunk. A nőgyógyászat, vagy a traumatológia, vagy az egynapos sebészet területén mindössze egy-két hetes a várólista, ami jobb, mint a hazai átlag. Megkeresés esetén még a nem keszthelyi ellátási körzethez tartozó betegeket is el tudjuk látni.

- Az OEP kasszában a közelmúltban "talált pénzt" az egészségügyi államtitkárság a ST-végrehajtására szeretné fordítani. 37 milliárd forintból ki lehetne fizetni a kórházak lejárt tartozásainak több mint kétharmadát. Van-e, ha igen, mekkora tartozása a keszthelyi kórháznak?

- Novemberre-decemberre lesz adóssága a kórháznak. Addigra több tízmillió forinttal túlléphetjük a harminc napon túli tartozás állományunkat. A gazdasági mutatók és a helyzet mégis jobb, mint egy honi átlagkórházban. Jobb azért is, mert tavaly hozzájutottunk a kártérítéshez, amiből az előző évek restanciáit pótoltuk ki, sőt beszerzéseket is megtehettünk. Közel 300 millió forintot pedig átadtunk a fenntartó keszthelyi önkormányzatnak, mert ők a saját költségvetésükből nyújtottak időről-időre anyagi támogatást. Természetesen tartalékoltunk is, így várhatóan novemberig egyensúlyban tudjuk tartani az intézmény gazdálkodását, de év végére tartozás állományunk lesz, ami azért kezelhető. Az esetleges konszolidációra tett kormányzati lépések még ugyancsak nem ismertek. Annyi már most bizonyosan látszik, hogy 2011 végére a 40 milliárdot is meghaladja majd a magyar kórházak összadósság állománya.

- Előfordulhat-e olyan helyzet, hogy a kórházban a pénzügyi keret kimerülése miatt kell a betegnek másik intézményt keresnie, ahol vállalják, mondjuk a műtéti, vagy egyéb gyógyászati beavatkozást?

- Ilyen nem fordulhat elő. Nálunk a fent vázolt eset miatt még nem maradt el beavatkozás, és arra törekszünk, hogy ilyen ne is történhessen. A kompetenciánkba tartozó akut és sürgős betegeket is ellátjuk. Ahol később is elvégezhetőek a beavatkozások az egészségi állapot negatív befolyásolása nélkül, ott várólistát működtetünk, de mindig marad olyan kapacitás, ami felszabadítható. Az intézményben szigorú keretgazdálkodást folytatunk. A hónap vége felé sajnos nálunk is előfordul "keretkimerülés", ilyenkor a szigorúan szabályozott főigazgatói tartalék keretet nyitjuk meg, és mondjuk a műtétekhez szükséges anyagokat, vagy a folyamatos betegellátáshoz fontos anyagokat megfelelő orvosszakmai indokoltság esetén ebből a célkeretből tudjuk megvásárolni.

- A hévízi és keszthelyi kórház partnerségi együttműködése erősödött-e? Ha igen, mit jelent ez a mindennapokban?

- Együtt működtetjük az intézeti gyógyszertárakat, illetve közös erővel szerveztük meg a gyógyszerbeszerzést is, így előnyösebb helyzetbe tudtunk kerülni a gyógyszerpiacon. Ez vonatkozik a laboratóriumi tevékenységre is, ahol a reagensek közös beszerzésével, a vizsgálati fajták koncentrálásával harcoltunk ki előnyösebb helyzetet a piacon. Nincs szó a kórházi szervezeti egységek megszüntetéséről, csupán azt szeretnénk, hogy a költségtakarékosság jegyében optimálisabb pozíciókat szerezzünk. Nem csak virtuális együttműködés lesz napirenden, hanem egyes orvosszakmák mozgatása is megtörténne. A kormány pontos szakmastratégiai elképzeléseinek ismerete nélkül lehetetlen a jövőbeni együttműködés részleteinek jelenlegi felvázolása.

- Főigazgatóként milyen fontos, még ősszel megoldandó feladatok előtt áll?

- Ismerve a kórház és a fenntartó önkormányzat anyagi helyzetét saját forrású, nagy volumenű fejlesztésekkel nem tudunk előrukkolni. Nincs olyan tartalék, vagy önrész, amiből jelentős modernizálást tudnánk végrehajtani, de egy címzett beruházás keretében elnyert negyvenmillió forintnál nagyobb összegből az intenzív és sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöket és műszereket szerezhetünk be novemberben, vagy decemberben. Ezen kívül több pályázatot adtunk be, melyek segítségével orvosi eszközöket, a napi betegellátáshoz szükséges gépeket, műszereket, berendezéseket, gasztroszkópokat vásárolhatunk.  A belgyógyászati osztályra pedig "nagy tudású betegőrző monitorok" kerülnek, amelyek a súlyos, de nem intenzív ellátást igénylő betegek folyamatos megfigyelését, szorosabb felügyeletét, az életfunkciók nyomon követését teszik lehetővé.