Védőoltással megelőzhető

Beszélgetés dr. Vajda György osztályvezető főorvossal

– Mi a HPV?
– A humán papillómavírus (HPV) egy víruscsalád összefoglaló elnevezése, melynek „tagjai” az ebola- vagy az AIDS-vírussal ellentétben nem új keletűek, hanem régebbről ismertek már. Korábban a nőknél és férfiaknál egyaránt, a bőr felszínén keletkező szemölcsök kialakulásáért tették felelőssé. Ma már tudjuk, hogy a rendkívül népes víruscsalád egy bizonyos köre az esetek igen nagy százalékában méhnyakrákot okozhat.

– Hogyan derült ki mindez?
– Felmerült, hogy hátterében fertőzés állhat, ekkor kezdtek el nemzetközi szinten a HPV-vírus szerepét kutatva vizsgálatokat folytatni. Természetesen nem nőket betegítettek meg a vírussal, hanem több tízezer méhnyakrákos beteg szerológiai mintáját vizsgálták meg. Beigazolódott a vírusfertőzés gyanúja, hiszen az esetek 95–97 százalékában kimutatták a humán papillómavírus bizonyos típusainak jelenlétét. Miután ez kiderült, indult meg az oltóanyag-kutatás a megelőzés érdekében a tényeken alapuló orvoslás elve alapján.

– Vírus ellen korábban is létezett már oltás, így a HPV elleni oltóanyag kidolgozása nem volt újdonság a tudósok számára.
– Valóban nem. Egyebek mellett vírusfertőzés okozta a gyermekbénulást, mely ellen a Sabin-cseppet alkalmazzuk. De emlékezzünk csak vissza a hírhedt feketehimlőre, amit védőoltással sikerült annyira legyűrni a fejlett országokban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törölte az oltási listából.

– A HPV elleni vakcina teljes oltási sora három adagból áll. Mit jelent ez?
– Háromszor kell megismételni az oltást, hogy a teljes immunitás kialakuljon; vagyis az első az érzékenyítő, a második már teljes védettséget jelenthet, de csak akkor, ha az érintett harmadikként, az úgynevezett emlékeztető oltást is megkapja. Természetesen az egyes oltások között meghatározott időnek kell eltelnie.

– Milyen vírust tartalmaz a vakcina?
– A vakcina nem tartalmaz sem élő, legyengített, sem elölt vírusokat, csupán a kórokozó fehérjekomponensét, ezáltal az oltóanyag teljesen veszélytelen a vírusfertőzés szempontjából. Ugyanakkor minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai, így a védőoltásoknak is, melyek általános oltási szövődményekkel járhatnak.

– Melyek ezek?
– Túlérzékenységi reakciók léphetnek fel, mint a fájdalomérzet, vagy a bőrpír az oltás helyén. De szólnunk kell arról is, hogy néhány évvel ezelőtt Kanadából halálos oltási szövődményekről érkezett hír. Az esetek feldolgozása során bebizonyították, hogy az oltás és az elhalálozások között nem volt ok-okozati összefüggés. Hazánkban említésre méltó oltási szövődmény nem fordult elő. 

– Mégis időről időre megkérdőjelezik a HPV elleni védőoltás fontosságát illetve hatékonyságát.
– Véleményem szerint a bizalmatlanság oka abban keresendő, hogy ez az oltás még csak öt éve létezik. Egy-egy oltás hatékonyságának érdemi megállapításához ugyanakkor évtizedeknek kell eltelni. Így voltunk a korábbiakkal szemben is, de ma már senki sem kérdőjelezi meg – a Diperte, kanyaró stb. – hatékonyságát. A méhnyakrák elleni vakcina esetében is körülbelül 20 év múlva várhatók olyan statisztikai eredmények, melyek a betegség visszaszorulását igazolják majd.

– Miért olyan veszélyes a méhnyakrák?
– A nőgyógyászati daganatos megbetegedések között a méhnyakrák a leggyakoribb, ami évente néhány száz nő megbetegedését és sajnos több ezer halálát okozza hazánkban. Ez a szomorú statisztika egyrészt a szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a megelőzésre.

Vagyis tegyük védetté azt a korosztályt, melyben a prevenció a legeredményesebb lehet. Élni kell a lehetőséggel, ami egy plusz fegyvert jelent a megelőzésben. Az oltóanyag leghatásosabb a szexuális élet megkezdése előtt, mert így alakulhat ki a legteljesebb védelem illetve védettség, ezért ajánljuk a korai pubertás korban, ugyanakkor annak is célszerű beoltatni magát, aki már nemi életet él.

– A védőoltás életre szóló védettséget ad?
– A védőoltás által megszerzett immunitás várhatóan egy életre szól. Természetesen erről folynak még viták, mivel alig öt éve létezik az oltóanyag, ugyanakkor a hazánkban is elvégzett szerológiai vizsgálatok az elvárt védettségi szintet mutatják az ötéves mintákban.

– Mi a véleménye az önkormányzat védőoltásprogramjáról?
– Ahogy más településen, így Zalaegerszegen is felismerte a városvezetés a HPV elleni oltás fontosságát. Hazánkban számos, korábban súlyos járványokat okozó gyermekbetegség ellen oltják sikeresen a gyermekeket immár több évtizede.

Az ő védelmük érdekében, úgy gondolom, élni kell ezzel az új lehetőséggel, ami elkerülhetővé teszi a későbbi életkorban esetlegesen jelentkező súlyos megbetegedést. A méhnyakrák elleni oltás kilencvenezer forintba kerül, amit most a város önkormányzata felvállal, és térítésmentesen biztosít. Példaértékű döntés a fiatal korosztály egészségének védelme érdekében – hangsúlyozta dr. Vajda György.